A legnagyobb haza agráregyetem legkisebb kara vagyunk, viszont stratégiai fontosságú területen folyik itt oktatásés kutatás, ami a mezőgazdasági vízgazdálkodás, jelentette ki Dr. Jakab Gusztáv kérdésünkre azon az előadáson, amin a Szent István Egyetem Tessedik Campusán az Ugandából, Etiópiából és Ghánából érkezett hallgatók a saját országuk vízgazdálkodási problémáját, lehetőségeit, fejlesztési kilátásait mutatták be röviden. A Newjság a második ilyen alkalomra kapott meghívást.
– Az a hallgató, aki az átlagnál többet akar, több tudást szeretne, jön el ezekre a szakkollégiumi rendezvényekre – fogalmazott az egyetem docense, majd hozzátette, ez egyfajta egyetemi elitképzés.
– A szakkollégium egy tanítás utáni elfoglaltság, ami önkéntes alapon zajlik. Egyre több tagunk van, minden évben jönnek új csatlakozók az első évfolyamokból, de felsőbb évfolyamosokból is – mondta Lakatos Zoltán a mezőgazdasági-vízgazdálkodási szakkollégium hallgatói elnöke, mutatott az előadás után körbe, ahol a külföldi diákokon kívül sok magyar hallgató is beszélgetett.
A Gödöllőn és Szarvason tanuló hallgatók előadásából kiderült, hogy több országban, például a hazánkban különösen száraznak és szegénynek ismert Etiópiában milyen dinamikusan nőtt az öntözött mezőgazdasági területek kiterjedése az elmúlt években. Solomon Gezie bemutatta az országot, a tavakat, a Nílus vízrajzát és halait, vizekre épülő turizmusát, folyóra épülő energiagazdálkodást.
Etiópiával szemben Ghánának még mindig csak 1,6% öntözött, mondta el Adeline Anguah-Mante. De a vízért folytatott küzdelemben Gáza helyzete még rosszabb: Mohammed Al-Shaikh első szakkollégiumi előadáson történt beszámolója szerint nekik még az egészséges ivóvíz biztosítása is komoly kihívást jelent.