Október 30-án került megrendezésre az a rendhagyó irodalom és bibliaóra, amely a Reformáció és az irodalom címet viselte. A rendezvény célja a reformáció, mint forradalmi jelentőségű történelmi esemény irodalmi hatásainak megelevenítése volt, különös tekintettel a magyar irodalomra. A békésszentandrási református egyházközség képviseletében Dr. Dobos Ágoston lelkész, valamint Dr. Kutas Ferenc nyugalmazott középiskolai magyartanár emlékeztek meg a reformáció jelentőségéről.
Ahogy azt Dr. Kutas Ferenc elmondta: Luther Márton forradalmi tettet hajtott végre a 1517-ben 95 pontja kitűzésével Wittenbergben. Bár nem ezt akarta, valójában a katolikus egyház megújítására vágyott, mégis olyan vallási megújhodást indított el, amilyet még ő sem remélt.
A reformáció egyik alapkövetelménye a Biblia élő, beszélt nyelvekre való lefordítása volt, hogy az egyszerű emberekhez közelebb tudjon kerülni Isten igéje. Magyarországon Károli Gáspár fordította le társaival együtt Göncön a Bibliát, majd 1590-ben Vizsolyban kinyomtatták az első, magyar nyelvű példányokat. A Biblia így már hatott a hétköznapi nyelvre is, hiszen számos mondás is meggyökeresedett a beszélt nyelvben.
Heltai Gáspárról leginkább a Fabulái jutnak eszünkbe, holott reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász is volt. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője.
Az est folyamán szó esett még Szenczi Molnár Albertről is, aki magyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító volt, akinek köszönhetjük többek között a Zsoltárok magyar nyelvre történő fordítását.
Egy biztos, Luther és a reformáció nagyban hozzájárultak a vallás és az egyház emberibbé válásához, illetve a nyelv fejlődéséhez, megújulásához.
A rendezvény során elhangozottak irodalmi részletek valamint zsoltárok, énekek is.
A rendhagyó irodalom és bibliaóra megvalósulását a Magyar Falu Program támogatta.