Hegedűs Éva
Október utolsó napján folytatódtak a csillagászklub foglalkozásai. Ezúttal Nagyszénásról érkezett előadó, Fődi Andrásné személyében, aki a jelenleg is a Naprendszerben keringő űreszközökről mesélt a hallgatóságnak. A Városi Könyvtárban tartott előadásán mondta, nem az volt a céljuk, hogy teljes képet adjanak a témáról, hanem az aktualitások mellett néhány érdekességet is megosszanak az asztronómia iránt érdeklődőkkel.
– Jelenleg öt űrszonda mozog a Naprendszerben, ebből három működőképes. Az egyes bolygók, törpebolygók felé tartó szondák száma is elég alacsony, mert elindításuk hatalmas költségeket emészt fel. Emellett az űrteleszkópok is fürkészik a világegyetemet, és őket is fontos feladattal bocsájtották fel. Róluk is ejtek majd néhány szót az előadásban – árulta el előzetesen.
Elsők között mesélt a Voyager űrszondákról. Mint elhangzott, a Voyager-1 jelenleg a Földtől legtávolabb lévő űreszköz. Meglátogatta a Jupitert és a Szaturnuszt, és részletesen fényképezte a két bolygó holdjait is. A Voyager–1-et 16 nappal a Voyager–2 után indították 1977. szeptember 5-én Cape Canaveralból. 15 km/s csúcssebességre gyorsult fel. Hat óra múlva 10 km/s sebességgel közelítette meg a Holdat. 500 000 km távolságból 6 felvételt készített a Föld–Hold rendszerről. Ezeket a fedélzeten tárolta, és október 8-án, 30 millió km-ről visszasugározta a Földre. A Voyager-1 jelenleg 145, a Voyager-2 120 csillagászati egységre van a Napunktól.
– Nagyon sokat köszönhetünk az űrszondáknak, mert olyan felvételeket készítettek a különböző bolygókról, holdakról, amik addig még nem voltak. Visszanézve a Földet és a holdunkat is lefotózták, a Naprendszerből kifelé haladva pedig újabb adatokat közvetítetek felénk – foglalta össze az űreszközök jelentőségét.
A MIRA Csillagászati Szakkör vezetője elmondta, Nagyszénáson jelenleg három csoportban foglalkoznak a gyerekekkel. A kezdő, „kishaladó” és középhaladó csoport mellett egy középiskolásokból, egyetemistákból álló korosztály is kitartott mellettük. Összesen 27-30 fő látogatja őket rendszeresen, akiknek az elmélet mellett gyakorlati bemutatókat is tartanak. Emellett filmvetítésekkel, tárasjátékokkal és beszélgetésekkel igyekeznek változatossá tenni az órákat, bízva abban, hogy hobbiként sokan megszeretik ezt a tudományterületet.
Az ilyen irányba történő továbbtanulást illetően felemás érzései vannak. Előfordult pl., hogy valaki ezt a szakirányt választotta, tanulmányi időszaka alatt azonban átpártolt egy másik területre. Ezzel ellentétben nem egyszer tapasztalta az is, hogy korábbi szakköröseik később munka mellett amatőr csillagászként tevékenykedtek.
Dr. Dezső István, a Szarvasi Amatőrcsillagászok Baráti Körének vezetője szerint novemberben is érdemes az égbolt felé tekinteni. November 11-én a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr áthalad a Nap korongja előtt. A jelenség azért is különleges, mert ezt követően hazánkból 12 évig nem láthatunk hasonlót. Az esemény kora délután kezdődik, és napnyugtakor még tart, azaz több mint két órán át lesz megfigyelhető a Merkúr piciny korongja a Nap fényes arca előtt. A bolygó korongja szabad szemmel nem lesz látható, ahhoz túl apró, de tízszeres nagyítással már észrevehető. Hangsúlyozta, a Nap megfigyeléséhez a távcsőre megfelelő védőfelszerelés felhelyezése szükséges.
Az átvonulás során a Merkúr öt és fél órán át tartózkodik a Nap előtt, de Magyarországról a jelenség második felét és a kilépést nem lehet megfigyelni.
