A Tessedik Campus megszűnéséről szóló híresztelések valóságtartalmát és az önkormányzat álláspontját járta körbe Babák Mihály polgármester a ma délelőtt tartott sajtótájékoztatón. Az ügyről november 13-án este, egy e-mailben értesült a városvezetés, amely dr. Futó Zoltán mb. dékántól érkezett. Ebben kifejtette, hogy a Szent István Egyetem kancellári vezetése és a rektori vezetés egyes tagjai olyan változásokat hajtottak végre az egyetem és a kar költségvetési helyzetére hivatkozva, amelynek eredményeként az Agrár-és Gazdaságtudományi Kar elveszítheti kari státuszát, és Intézetként folytatja a munkát. Megszűnik továbbá az összes graduális (felsőoktatási képzés, szakképzés, BSc, MSc) szak, ill. a jelenleg a szarvasi helyen tanuló hallgatók sem folytathatják tanulmányaikat.
Mint írja, mindez a Kar számára teljesen elfogadhatatlan, egyúttal nincs összhangban a Kar, ill. rektor úr korábbi javaslataival sem. A jelenlegi helyzet úgy néz ki, a 2020. évi felsőoktatási tájékoztatóban semmilyen szarvasi képzés nem található agrár, vidékfejlesztési, vízgazdálkodási és öntözési területen.
Ezt erősíti az a levél, amelyet a hallgatók kaptak tájékoztatásként a Szent István Egyetemtől. Ez egyebek mellett tartalmazza, hogy a Szent István Egyetem Szenátusa október 30-án döntött az AGK átalakítására. Ennek eredményeként a szervezeti egység 2020. február 1-től Öntözési és Vízgazdálkodási Intézetként működik tovább.
A település vezetője elmondta, a tegnapi nap során a településen járt Farkas Sándor miniszterhelyettes, akivel tárgyaltak az ügyről. Megkeresték továbbá Dankó Béla országgyűlési képviselőt is, és a segítségét kérték. Egyelőre azt nem tudják, milyen változásokon megy keresztül a magyar felsőoktatás, illetve milyen álláspontot képvisel a kormány, az agrártárca és a fenntartó egyetem, viszont mindent megtesznek azért, hogy Szarvas iskolaváros maradjon.
A kérdés hátteréről szólva elhangzott, bár a felsőoktatás állami fenntartásban van, különleges autonómiával rendelkezik. A kiszivárgott hírek szerint úgy tűnik, hogy az agrároktatás kétpólusú lesz: az egyik székhely Debrecenben, a másik Dunántúlon lesz. Ezek egyikéhez szeretnének tartozni, ha pedig nem lehetséges, új fenntartót keresnek.
Visszatekintésként elmondta, 2000-ben létrehozták a Tessedik Sámuel Főiskolát. 2002-ben, a baloldali kormány hatalomra kerülését követően Magyar Bálint akkori oktatási miniszter PPP-konstrukció (hitel) felvételére sarkallta a főiskolát, amelyet a kollégiumok felújítására fordítottak. A tartozás megnehezítette a karok életét, amelyre a Pedagógiai Kar 2014-ben talált megoldást. A kar a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez tartozó Gál Ferenc Főiskola részeként működik tovább, ami megnyugtató helyzetet teremtett. Megjegyezte, előzetesen az Országos Evangélikus Egyház nem vállalta fel a működtetést, s az önkormányzattal sem ült le tárgyalni az ügyben.
Az egyre nehezebb körülményeket láttán polgármesterként ugyancsak több helyen tárgyalt az Agrár-és Gazdaságtudományi Kar jövőjéről. Felkereste a Szegedi Tudományegyetem rektorát, a hódmezővásárhelyi Ménesbirtok vezetőjét, és Gödöllőn is megfordult. A helyi dékánnal számtalan alkalommal egyeztetett, de egyetlen javaslatát sem fogadta el. Indítványozta többek között, hogy keressék fel Kiss-Rigó László püspököt, aki nyitott a kérdésben, de mindeddig ez nem történt meg.
– Nem tudom, hogy mi a Kar szándéka, azon kívül, hogy tájékoztat arról, hogy csőd van. Nem tudja, mi lesz a jövője, én pedig nem látom, milyen elképzelésük van, tudniillik azt le kellett volna már írniuk. Miután nem ismerem a kormány, a tárca és Gödöllő szándékát sem, nem tudok érdemben segíteni. Ha valaki szorgalmazná az ügyben, hogy tegyek valamit, akkor kérem, szóljanak, mert engem nem azért tartanak, hogy kitaláljam a szarvasi agrároktatás metódusát – vázolta a jelenleg bizonytalan helyzetet.
Kis kitérőként szólt a hasonlóan áldatlan állapotban lévő vagyonügyekről is. Példaként a Bolza-kastélyt említette, amelyet – elkerülve az ingatlan feldarabolását – átadtak Kiss-Rigó Lászlónak. A Szeged-Csanádi egyházmegye ígéretet tett, hogy gondoskodik róla, ezért várják a fejleményeket.
Némileg jobb helyzetben van a Szarvasi Arborétum, amely a közeljövőben önkormányzati fenntartásba kerülne. Itt konszenzus alakult ki dr. Hanyecz Katalin igazgatóval és a fenntartó egyetem rektorával, s szándékukról tájékoztatták már dr. Fónagy János nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli minisztert is.
Döntésüket az vezérelte, hogy úgy látják, a Szent István Egyetem fékezi az arborétum működését. Csökkentenék pl. a létszámot, ami forráselvonást von maga után, és a pályázatok is nehezen haladnak. Terveik szerint a Pepi-kert a jövőben városi intézményként vagy gazdasági társaságként működne. Úgy látják, hogy az állami normatíva és a bevételek hosszú távon biztosítják a kert működését, és a fejlesztésre is lehetőséget teremtenek.
– Eltökélt célunk, hogy ne szűnjön meg Szarvason az agrárfelsőoktatás. Hogy mit kell ezért nekünk tenni, azt még nem tudom pontosan, mert azok, akik meg akarnak maradni, még nem közölték velünk, hogy melyik irányt választják. Amit eddig ajánlottunk, abból nem fogadtak el semmi sem – kanyarodott vissza összegzésként a Tessedik Campus sorsára, nyomatékosítva, azt semmiképp sem engedik, hogy megszűnjön Szarvason a mezőgazdasági képzés.