A Cervinus Teátrum felolvasószínházában vasárnap ezúttal Varga Viktor főrendező köszöntötte a nézőket és konferálta fel Soóky László A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti című drámáját, Fandl Ferenc előadásában, Keszég László rendezésében.
Az írás műfaja dráma, de nevettek a nézők, pedig sírni kellett volna, hiszen keser-édes történetet láttunk. Soóky László neve nem ismeretlen a Cervinus Teátrum nézőinek, hiszen ő írta a Dögölj meg drágám című műveket, de a vasárnapi felolvasók keretében is hallhattuk már írásait. 2016-ban Benkő Géza tolmácsolta a második világháborút követő eseményeket A nagy (Cseh) szlovákiai magyar csönd címmel. 2017-ben Egy disznótor pontos leírása című művét láthattuk Lajos András tolmácsolásában, amely az 1970-es évek konszolidációs időszakában játszódik, az 1968-as prágai tavaszt követően. Soóky László mindkét írásában a falusi kisember szemszögéből közelítette meg az eseményeket, mindkettőre a keserűség jellemző, ahol ugyan boldognak látszanak az emberek, de mindkettő édes-bús történet, ahogyan a tegnap estei előadás is.
A vasárnap délután látott előadás szinopszisában olvasható a lényeg: „A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti 1989-es bársonyos forradalom történéseit próbálja rekonstruálni, de nem a nagyvárosi – prágai-pozsonyi eseményeket vizsgálja, hanem a vidéki forradalmakat meséli el. Azokat a mozzanatokat, melyek nem olvashatóak a történelemkönyvekben, ugyanakkor végzetesen meghatározták a közelmúltat és jelent: a kisember kitörésre, változásra való képtelenségének, a posztszocialista országok közösségeinek a tehetetlenségének tart görbetükröt Soóky László drámája, arról tesz fel kérdéseket, hogyan is történt meg – illetve hogyan csúszott félre a rendszerváltás, a nagy áttörési lehetőség a szlovákiai magyar közösség életében. A mesélőszínházi előadás folytatása annak a trilógiának, amely a szlovákiai magyar kisebbség történetének töréspontjait vizsgálja, a hontalanság időszaka (A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd, a konszolidáció évei után (Egy disznótor pontos leírása) a közelmúlt eseményeit eleveníti fel.
A történet főszereplője és mesélője ezúttal Bíróferi, egyetemi tanár, aki miután leszámolt az alkoholizmussal, szolgálatot vállalt vidéken: csaposként dolgozik a pati kocsmában, illetve második ligás futballbíróként fújja a sípot vasárnaponként a focimeccsen. S közben a pult mögött állva naplót vezet, rögzíti az eseményeket.”
A darab – mint az eddigiek is – nagyon súlyos kritika a politikát „csinálókról”, akik mindig figyelmen kívül hagyják a kisembereket, akiknek nem számít az ember, csak saját hatalmuk, és annak megtartása. Az egyórás előadás eseményeinek során Bíróferiből képviselő lesz, de amikor szóvá teszi, hogy nincsen program, a válasz, hogy az, hogy nem baj, mert így nincsen mit számon kérni tőlük. De ez csak egy esemény, ennél jóval több volt, amin el kell (kellene) gondolkodni.
Fandl Ferenc igazán mindent megtett, hogy Bíróferi bőrébe bújva megmutasson egy nem is olyan régei eseményt, ami nem Magyarországon történt, de magyarokkal történt…
Az előadás jelmeztervezője Hircsu Mariann, a dramaturg Varga Emese volt.
A következő felolvasószínház januárban lesz.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
