Hegedűs Éva
Végéhez közeledik a Bari Shej, azaz nagylány névre keresztelt pályázat. A szarvasi Roma Nemzetiségi Önkormányzat nyertes pályázatának célja a roma lányok lemorzsolódásának csökkentése, illetve továbbtanulásuk elősegítése. A tavaly áprilisban indult projekt számos alkalmat biztosít arra, hogy a résztvevők megismerjék a képzési lehetőségeket, formálódjon világnézetük, és erősödjön a közösséghez való tartozásuk.
– Rengeteg programon vagyunk túl. Minden hónapban mentorálást tartunk a lányoknak, ill. havi kétszer vannak csoportos foglalkozásaink és családi nap a szülőkkel. Az elmúlt másfél év alatt már nyolcszor voltunk kirándulni, nyolc különböző helyszínen. Jártunk pl. Pécsen, Gyulán, Békéscsabán, és két nyári táborban is részt vettünk – számolt be az elmúlt időszak történéseiről Jónás Jánosné. – Sikernek értékelem, hogy a roma önkormányzat megnyerte ezt a pályázatot, és húsz olyan roma lányt vontunk be, akiknek a többsége oláh cigány származású – tette hozzá a projekt szakmai vezetője.
Egyik fő céljuk, hogy a lányok megértsék, ha folytatják tanulmányaikat és szakmát szereznek, megnövekedett esélyekkel vághatnak neki az életnek. Azt azonban látni kell, hogy a szemléletváltáshoz hosszabb időnek kell eltelnie, mivel a lovári cigányok múlja és kulturális gyökerei a korai házasság és gyermekvállalás irányába mutatnak.
Jónás Jánosné szemléltetésként egy 12-13 éves roma és nem roma gyerek gondolkodásmódját említette. A roma fiatal ugyanis ilyen korban általában már elsajátította a családi vállalkozás alapjait, akár kisebb üzleteket is kötött, és azon töri a fejét, hogyan tudja hamarosan a családját eltartani. A nem roma gyermekek számára az elsődleges feladatot a tanulás jelenti, és csak ritkán veszik ki a részüket a munkából.
– Nagyon nehéz másfél év alatt megváltoztatni egy egész generációt. Éppen ezért azt gondolom, hogy ennek a pályázatnak nem most lesz hozadéka. Sok olyan lány van, akit pl. nem engedtek el táborozni, pedig nagyon szerettek volna velünk jönni. Sírtak és könyörögtek a szüleiknek, de ők féltették a lányaikat – mesélt a nehézségeikről. – Változást azért érzékeltünk, mert volt olyan részvevő is, aki tavaly még nem jöhetett velünk, de idén már több éjszakát is eltöltött egy másik városban. Nagyon sok szép élménnyel jött haza, és kitárult előtte a világ. Akik itthon maradtak, felnőttként talán úgy emlékeznek erre, hogy nekik milyen rossz volt, és a saját gyerekeiket már kicsit más szemléletben nevelik – fűzte hozzá bizakodóan.
Úgy látja, a projekt nagy előnye, hogy alternatívát mutat a lányok számára, és választási lehetőség kínált számukra. Mindazonáltal nem szeretnék a hagyományaikat elhagyni, hiszen azok a család és egymás tiszteletére tanítják őket.
– Én még ráérek, nem szeretnék fiatalon házasodni. Szeretnék szakmát szerezni, és később majd dolgozni is – árulta el Rostás Mária, aki bolti eladónak tanul a Székely Mihály Intézményben.
Hozzá hasonlóan Bankó Krisztina is szorgoskodott a november 29-én rendezett családi napon, amely már az advent jegyében zajlott. A gyerekek szüleikkel koszorút, grincsfát és karácsonyi díszeket készíthettek a Fő téri iskola dísztermében.
– Nagyon sokan vagyunk karácsonykor. Anyukám, apukám és az öt testvérem. Én vagyok az utolsó előtti a sorban, Benjamin öcsém a legkisebb. Karácsonykor mindig megajándékozzuk egymást. Én lányos dolgokat szoktam kapni, pl. ruhákat. Nagyon szeretem az ajándékokat, de legjobban adni szeretek – mondta bátortalanul a felsőtagozatos kislány.
A részvevők nem távoztak üres kézzel. Az elkészített kézműves termékek mellett a szervezők egy-egy élelmiszercsomaggal lepték meg a családokat.
