Egy év kihagyás után tavaly ismét meghirdette az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Közlekedéstudományi Intézet a Kerékpárosbarát Település és Kerékpárosbarát Munkahely pályázatot. A munkahelyek négy (multi, nagyvállalat, kkv, közintézmény), míg a települések három (megyei jogú város vagy fővárosi kerület, város, nagyközség vagy község) kategóriában pályázhattak a címekre. A települések közül mindössze kilencen szerepeltek eredményesen a felhíváson, köztük Szarvas. Az ünnepélyes díjátadásra január 24-én került sor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium könyvtártermében.
– Nagyon sokat szigorítottak a feltételeken – árulta el Krivik Viktor, a Polgármesteri Hivatal munkatársa. – Dr. Melis János címzetes főjegyzővel közösen vettünk részt a szűk körű ünnepségen, alig 30-40 meghívottal. Kistelepülés kategóriában Deszk község önkormányzatát díjazták, a városok között Gödöllőt, Szarvast és a Kerékpárosbarát Települések Szövetségének székhelyét, Békést. Mellettük Budapest XVI. kerületének önkormányzata, Békéscsaba, Nagykanizsa, Debrecen és Kecskemét érdemelte ki az oklevelet – tájékoztatott az eredményekről.
Külön öröm, hogy Szarvas Város Óvodája és Bölcsődéjének haladó kategóriában megítélték a Kerékpárosbarát Munkahely címet, amely 2016-ban már kiérdemelte a minősítést. Kerékpárosbarát Települések Szövetsége a 2019. évi közgyűlésén vállalta továbbá a kezdő és a haladó kategóriákban indulók felzárkóztatását és támogatását.
– Intézményünk két telephelyen működik, összesen 42 fő munkavállalóval. Ők nagy részben kerékpárral oldják meg a közlekedést. Emiatt fontosnak tartottuk azt is, hogy a karbantartónak biztosítsunk egy intézményi kerékpárt, amivel el tudja látni a feladatait. A bölcsődében fedett kerékpártárolót alakítottunk ki, az óvodában pedig nyitott részen helyezhetik el a hozzánk érkezők a bicikliket. Emellett külön igyekszünk gondoskodni a hozzánk érkező vendégek kerékpárjainak tárolásáról is – sorolta a kerékpárosbarát intézkedéseket Tóth Tímea intézményvezető.
Hozzátette, a kerékpártárolók kihasználtsága kiemelkedőnek mondható az óvoda tekintetében. Ennek részben az lehet az oka, hogy sok hátrányos és halmozottan hátrányos családban élő gyermek jár hozzájuk. Mindazonáltal a bölcsődében is elégedett a kerékpárhasználattal, ami véleménye szerint összekapcsolódik a környezettudatos neveléssel is.
Krivik Viktor az elbírálási szempontok között említette a településhez csatlakozó kerékpárutak hosszát, az ehhez kapcsolódó fejlesztéseket, civil szervezeteket, a kerékpározást népszerűsítő rendezvényeket, az Országos Baleset-megelőzési Bizottság akcióin, iskolai képzéseken és a Bringaakadémia képzésein való részvételt. A közlekedésbiztonság terén tett lépések között tarták számon továbbá az okoszebrák kialakítását, a járdák akadálymentesítését, ill. a vakok és gyengénlátók segítésére ún. vizuális és taktilis elemek beépítését.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium célja a felhívással, hogy a követendő példákat, bevált megoldásokat felkutassa, tapasztalataikat feldolgozza és mintaként átadja. Az általuk kiadott sajtóközlemény szerint a kerékpárt fő közlekedési eszközként használók aránya Magyarországon 22 százalék, ez a holland és dán adat után a harmadik legmagasabb arány Európában.
Rámutattak, évek óta folyamatosan segítik a kerékpározás infrastrukturális feltételeit a településeken belül és a települések között is. 2010 óta mintegy 1250 kilométer új kerékpáros útvonal fejlesztése valósult meg, 2014 és 2020 között pedig összesen 200 milliárd Ft-ot fordítottak erre a célterületre. A meglévő hálózat bővítésével belátható időn belül 6 ezer km önálló kerékpáros létesítmény áll majd rendelkezésre Magyarországon.