Nem tudott különbséget tenni a zsűri az első békésszentandrási Ki mit tud? indulói között. Mindenkit a maximális 30 ponttal jutalmaztak, illetve az utolsó produkció egy nem hivatalos bónusz 10 pontot is kiérdemelt. A Gondozási Központ farsang farkához kapcsolódva első ízben hirdette meg házi versenyét, amelynek keretében a nagy kacajok és a meghatódottság könnyei is előkerültek.
– Nagyon sokszor van nálunk sókamrai légzésterápiával egybekötött szociálterápiás foglalkozás, melynek során nem a klasszikus terápiákat alkalmazzuk a sós levegőben, hanem éneklünk. Itt nem kell annyira koncentrálni a gyakorlatok pontos elvégzésére, ugyanakkor sokkal nagyobb élményt nyújt, mint egy automatizált, egysíkú feladat. Az újév első alkalmán az egyik kedves bentlakó egy verssel köszöntött, amit később egy második és egy harmadik is követett. Nagyon rácsodálkoztam, és arra jutottam, hogy nem szabad hagyni ezeket a gyöngyszemeket elgurulni – számolt be az előzményekről Turcsányi Lajos, a játékos vetélkedő ötletgazdája.
Az intézmény munkatársa elárulta, a tavalyi évben már helyt adtak egy „Kapcsoltam” vetélkedőnek, ami ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett az ellátottak körében. Arra most is nagyon ügyeltek, hogy mindenki sikerélménnyel távozzon, ezért „meghekkelték” a pontozólapokat, és minden oldalra tízes pontszámot nyomtattak. Mindez mit sem vont le a vetélkedő színvonalából, sőt, a nevezők már hetek óta lázas izgalommal készültek a délelőttre.
– Én ezt a verset először nyolc éves koromban mondtam el Szarvason, az Evangélikus Ótemplomban. Akkoriban még templomban vizsgáztunk, tanárok, tanfelügyelők és lelkészek előtt. Emlékszem, azt mondták a vizsgáztatók, hogy olyan hévvel szavaltam, hogy csengtek a templom falai. Egy szép emlékkönyvet is kaptam jutalmul. Azóta sokszor eszembe jutott ez a pillanat, de soha nem gondoltam volna, hogy én ezt a verset nyolcvan év múlva is el fogom szavalni – mesélt meghatódva a választott Petőfi versről Pigler Mihályné Ancika.
A négy egyéni mellett négy csoportos műsorszámot is láthatott a közönség, amelyek között feltűntek a Kálvin úti vidám lányok és fiúk, az István király úti nyugdíjas szöcskék, a Medvetesók és a Mazsorettek is. Zárásként a TB járulék duónak – Némethné Editnek és Turcsáyi Lajosnaknak – tapsolhatott a közönség, akik dalba foglalták Szentandráshoz kötődő mély érzelmeiket.
A háromtagú zsűrit Rumonné Balla Edit, Tomonyiczka Mária és Virág Sándorné alkották. Az intézmény októberben nyugdíjba vonult vezetője elmondta, bár mindennapi kapcsolatban állt az otthon lakóival, még számára is akadtak meglepetések.
– Egy-két néniről tudtam, hogy nagyon szépen mond verset, de most sokkal többen bizonyították be, hogy micsoda kincsek vannak a tarsolyukban – összegezte a látottakat Györgyike.
A résztvevők és a szervezők egységesen oklevél jutalomban részesültek, ráadásként pedig szalagos fánkot kóstolhattak. A tervek szerint a rendezvényt jövőre településszintre is kiterjesztik, hogy bárki megcsillogtathassa tehetségét.
