Az Innovációs és Technológiai Minisztériumból érkezett egyedi miniszteri határozat alapján a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása a szakképzés gyakorlati részére vonatkozóan 2020. 03.17-én.
Nyilatkozik: Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető, BMKIK.
Ma, 2020. március 17-ét írunk. Második napja hogy az iskolák átálltak a digitális munkarendre, ami azt jelenti, hogy a gyerekek nem mennek be az iskolába, hanem számítógépen keresztül tartják a kapcsolatot az iskolával, a tanárokkal, az osztályfőnökökkel, és ki milyen program segítségével sajátítja el a tananyagot.
Viszont van a tanulói ifjúságnak egy rétege, aki nem csak közismeretet tanul, hanem szakképző intézetbe jár, ahol szakmai elmélet és szakmai gyakorlat is van. A duális képzés folytán Békés megyében is van mintegy kétezer tanuló, aki külső gyakorlati képzőhelyen valósítja meg a gyakorlatát. Ez azt jelenti, hogy vállalkozásoknál, egyéb szervezeteknél, cégeknél vannak meghatározott napokon. Az első napon, amikor még nem jelentek meg szabályozások, a gyerekek között elterjedt, hogy nincs gyakorlat, nem kell gyakorlatra menni. Ez nem igaz.
Felelősen gondoljuk át, hogy mit választanak a cégek, hogyan biztosítják a gyereknek a gyakorlatát.
Ma már megjelent egy egyedi miniszteri határozat, hogy az iskolafenntartók milyen oktatást választanak, és a Békés megyei négy fenntartóból kettő fenntartó amellett döntött, hogy tömbösíti az oktatását, és most, az elkövetkezendő hetekben leadja a közismereti tananyagot, és a szakmai elméletet. A szakmai gyakorlat oktatására megmarad a tanév utolsó három hete.
A két fenntartó Békésen a Gál Ferenc Főiskola és a Gyulai Szakképzési Centrum. Ők amellett döntöttek, hogy halasztják a tömbösített gyakorlati oktatást a tanév utolsó, körülbelül három hetére, vagy pedig ha még akkor is járványhelyzet áll fenn, akkor ez tolódik a nyári szünetre. Hogy ezt aztán majd valóban meg kell majd tartani, vagy mi lesz ezzel, az majd lehet, hogy egy következő rendelet tárgya lesz.
Azért kezdtem egy dátummal, mert ma ez a főszabály. Amelyik szülő úgy döntött, és a rendelet alapján megtehette, hogy nem engedi külső gyakorlati képzőhelyre gyermekét, annak számolnia kell azzal, hogy attól a gyakorlatot be kell majd pótolni, és lehet, hogy ennek a pótlása a nyári szünetben lesz. Viszont két fenntartó, közülük az egyik a legnagyobb létszámú, a Békéscsabai Szakképzési Centrum, a másik pedig a Reményhír Intézményfenntartó Központ úgy döntöttek, hogy a digitális munkarendet részesítik előnyben, tehát azt kérik a cégektől, hogy digitális formában adják le a tananyagot. Mielőtt egy cég megijedne attól, hogy mit jelent az neki: napi hét órában egy számítógép előtt kell ülnie és kapcsolatban lenni a gyerekkel, nem, nem ezt jelenti.
Az iskolák is felmérték azt a helyzetet, hogy most a cégek a létükért, a fennmaradásukért küzdenek sok helyen, és ezért egy olyan szabályozást írnak elő erre a digitális dologra, ami egyszerű. Azt mindenki tudja, hogy gyakorlatot számítógépen keresztül nem lehet oktatni, de mégis adjon feladatot és értékelést is azért, hogy a diák ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy évet kelljen ismételnie.
A szülők azt tudják, hogy az a gyerek, aki nem megy be a külső gyakorlati képzőhelyre, mert a szülő nem engedi, az igazolt hiányzásnak minősül. Igen, de a jelenlegi szakképzési törvény szerint teljesen mindegy, hogy igazolt vagy igazolatlan a hiányzás, ha eléri az éves gyakorlati óraszám 20 százalékát, a gyermek évismétlésre kötelezett. Ezt szeretnénk elkerülni. Mi van akkor, hogyha a cég nem tudja vállalni azokat a higiéniai, járványügyi feltételeket, amiket megszabtak számára, és nem vállalja a digitális oktatást sem? Akkor az iskola fogj átvállalni a gyakorlati képzést, és ennek is meg lesznek a feltételei és következményei, a tanulói szerződést meg kell szüntetni, de ez majd a jövő kérdése lesz.