Bár a március 29-i, vasárnapi szentmisét sem hirdették meg, néhányan személyesen is eljöttek, és lerótták tiszteletüket Seidl Ambrus emlékezete előtt. A katolikus templom falai között a kijárási korlátozás miatt alig fél tucatnyian foglaltak helyet, ők is tisztes távolságban egymástól. Kiss Imre katolikus plébános elmondta, a tisztelendő halálhíre mindenkit megrázott, annak ellenére, hogy néhány napja Ambrus atya is érezte, hogy hamarosan megtér a Teremtőhöz.
– A halála előtt 7-8 nappal még tudtam vele beszélni. Akkor már nagyon gyönge volt, de a mobilt felvette. Azt mondta nekem, hogy utolsó napjaim vannak hátra, imádkozzatok értem. Később már csak SMS-t írt, végül pedig már csak a gondozója küldött üzentet az állapotáról. Tudtunk az autoimmun betegségéről, mégis hirtelen jött a halálhíre. Emlékszem, nyolc hónappal ezelőtt, amikor búcsúztattuk, életerős és vidám volt, senki nem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan eltávozik az örök hazába – idézte fel utolsó szóváltásukat a szarvasi plébános.
Hozzátette, ő maga régről ismerte a 12 éven át Szarvason szolgáló atyát, és jó kapcsolatot ápolt vele. Kreatív, aktív, kezdeményező emberként jellemezte, aki sohasem az akadályokat, a feltételeket kereste, amikor segítséget kért tőle, hanem adott és cselekedett. Nem sajnáltatta magát, hanem vitte a maga keresztjét, mégpedig derűvel és Istenbe vetett töretlen hittel.
Mesélt neki arról az időről is, amikor rábízták a szarvasi szolgálatot. Mivel idekerülését megelőzően két évig a településnek nem volt állandó plébánosa, eleinte szokatlan volt számára a közeg. Később nagyon megszerette a várost és az itt élőket, amiben nagy szerepe volt annak is, hogy a Gál Ferenc Főiskola fenntartásába került Gyakorlóintézmény tanítani kérte fel. A Pedagógiai Karon Bevezetés a keresztény egyház életébe, avagy Jézuskától a Jézus Krisztusig címmel tartott kurzust, az általános iskolában pedig a matematikát és a hittant igyekezett megszerettetni a gyerekekkel.
Szarvasi szolgálati idejének legemlékezetesebb momentuma minden bizonnyal a toronysisak elkészülte volt, ami 2012-ben került fel a templomra. Mindemellett humorának, életigenlésének, derűjének köszönhetően végérvényesen beírta magát a szarvasi történelembe.
Temetéséről annyit tudni, hogy Budapesten lesz, ahol édesapját is örök nyugalomra helyezték. Időpontja a rendkívüli helyzet miatt egyelőre ismeretlen.
Kiss Imre plébános választ adott a sokakat foglalkoztató kérdésre is, vagyis hogy miért büntet Isten bennünket a járvánnyal, mi a célja az emberiséget sújtó krízisnek.
– Isten nem bosszúálló. Inkább arról van szó, hogy nekünk kell megítélnünk az életünket, és újra kell gondolnunk, hogy mi a fontos. Nagyon prózaian fogalmazva, elszaladt velünk a ló. Visszaélünk a természettel, a saját fizikumunkkal, egészségünkkel, időnkkel. Rohanunk, a teljesítményt és a pénzt hajhásszuk. Ezek lennének a legfontosabbak? Ahogyan egy egyszerű gyermekének is kimondja: Tudod, mi a fontos? A szeretet a fontos – fogalmazta meg az egyház üzenetét.
Kérte az embereket, válaszoljanak imával a kialakult helyzetre, és erősítsék egymást. S bár a közelgő húsvét szerény és visszafogott lesz, lelkében mindenki átélheti a pászkát, azaz az átmenetet a halálból az életbe.
