Menu
in ,

Az élővilág törpéi randevúztak Szarvason

vízidara és vízi ugróvillás Dr. Jakab Gusztáv képén

vízidara és vízi ugróvillás Dr. Jakab Gusztáv képén

Egy ritka és különleges felvételt sikerült készítenie Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docensnek (Szent István Egyetem) a Körös árterében. A szarvasi oktató kutatásai miatt kereste fel a Körös árterét Halásztelek mellett. A szerkesztőségnek elküldött makrofotón az élővilág két paránya látható egy képen.

A vízidara a világ legkisebb virágos növénye. Ez egész növény egy mindössze 1 mm átmérőjű gömböcske. Még gyökere sincs, de hínárnövényként erre nincs is különösebb szüksége. Viszonylag ritka növény Magyarországon, Szarvasról egy 60 évvel ezelőtti adatát ismertük a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körösből. A kép bal alsó sarkában a jóval nagyobb apró békalencse van, ami gyakori növény. A vízben lévő apró gyöngyszerű képletek egy vízipáfrány, a rucaöröm harmad milliméteres spórái.

A másik törpe a vízi ugróvillás nevű ízeltlábú. Tavasszal gyakran ellepik a nyugodt vízfelszíneket, birkanyáj módjára „legelésznek”. Mérete az 1,3 mm-t is elérheti. Az ugróvillások nevüket a potrohuk alatt elhelyezkedő ugróvillájukról kapták, amivel testméretükhöz képest hatalmasat képesek ugrani, amikor veszélyben érzik magukat. Az ugóvillások a víz felszínén összegyűlő szerves anyagot fogyasztják, pl. a lehulló virágport. Az élesebb szeműek egy másik ugróvillást is felfedezhetnek a kép jobb oldalán, az aprócska békalencse-ugrókát. Ez csak fele akkora, mint a vízi ugróvillás és sárgás színű. A békalencse-ugrók érdekesen viselkednek, a nőstények az apróbb hímeket a csápjuknál fogva a levegőben rázogatják, így bírva párzásra őket.

A felvétel igazi különlegességét az adja, hogy egy képen szerepelnek ezek a parányok, a vízidara és a vízi ugróvillás. Ezeket az élőlényeket egy nagyító segítségével és egy kis szerencsével könnyen megfigyelhetjük a Halásztelki tanösvény mentén.

További érdekes képeket találhat Dr. Jakab Gusztáv természetfotós Facebook-oldalán.

Exit mobile version