November közepén nyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és a Kertészházban az az időszakos kiállítás, ami az egykori magyar divatkirálynőnek, Rotschild Klárának állított emléket. A kiállítást az eredeti tervek szerint április 30-ig lehetett volna látni, de a vírus ebbe is beleszólt.
A címe CLARA, avagy Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött volt. Maga a kiállítás is elképesztő volt. Egy idővonalon végigvezetett a CLARA Szalon tulajdonosának az életén. Igazi divatdiktátor volt elképesztő memóriával. Ruhái egyrészéhez párizsi divatbemutatókról nyúlta az ötletet. Képes volt tizenöt ruhát megjegyezni, és a bemutató után lerajzolni, de ha meglátta valamelyik nagy divatház valamelyik modelljét, azt is meg tudta mondani, mikor került bemutatásra.
Ez áll a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján:
Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magasrangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi, a perzsa sah neje, ahogy megfordult nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, betért a szalonba Törőcsik Mari, Halász Judit is.
A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt, a „keleti Jackie Kennedy”, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb ruhamodelleket.
Rotschild Klára és Szarvas között Jovanka Broz Tito, Gábor Zsazsa, Andrej Gromiko felesége, néhány festmény és egy fotó a kapocs.
A kiállítás szervesen összefüggött Simonovics Ildikó Rotschild Klára – A vörös divatdiktátor című könyvével, amit mi is megvásároltunk. Én még nem jutottam oda, hogy részleteken kívül az egészet elolvassam, de feleségem, Éva már megtette. Ő szúrta ki az alábbi részletet, ami a kapocs Szarvashoz. Ebben Szabó Magdolna, Rotschild Klára egyik keresztlánya mesélt arról, hogy keresztanyja hogyan szeretett volna festőnőt csinálni belőle. Ezen beszélgetésrészlet alapján kezdett el nagyítgatni Simonovics Ildikó az MTI fotóarchívumában szereplő képekből, és azonosította be azt, hogy a CLARA Szalon fogadótermében Ruzicskay György képei lógtak a divatra éhes hírességek háta mögött.
Így ír erről a könyvben:
Hihetetlen nagy baráti köre volt, ide tartozott például Ruzicskay György festőművész, aki egy évig az állam pénzén tartózkodott Párizsban. Visszérkeztekor csináltak neki egy nagy kiállítást azokból a festményekből, amelyeket Párizs különböző pontjairól festett. A művész felesége aztán direktrisz lett a szalonban.”
Ez a beszélgetésrészlet annak apropóján hangzott el, hogy Szabó Magdolna, Rotschild Klára egyik keresztlánya arról mesélt, miként szeretett volna festőnőt csináltatni belőle Klára néni. A Ruzicskay név segített hozzá azoknak a festményeknek a beazonosításához, amelyek – az MTI archívumában megtalálható fényképek tanúsága szerint – a szalon fogadótermében függtek. A fotókon ugyanis az ismert, nagynevű kliensek, Jovanka Broz (Joszip Broz Tito felesége), Farah Diba (Mohammad Reza Pahlavi felesége), Lidia Gromiko (Andrej Andrejevics Gromiko neje) vagy Gábor Zsazsa feje fölött több, számomra ismeretlen festményt láttam. Utánanézve Ruzicskay György festményeinek, feltűnő volt a stílusegyezés. Amikor belenagyítottam az orosz delegáció Rotschild-szalonban tett látogatásáról készült 1965-ös fényképbe, a Gyenyiszov szovjet nagykövet felesége feje felett látható festményen egyértelműen a Notre Dame sziluettje rajzolódott ki. Vagyis azok a festmények kerültek a szalonba, amelyeket a divat fővárosában festett a művész barát, Ruzicskay György. Molnos Péter művészettörténész igazolta a feltevésemet azzal, hogy megtalálta a kérdéses Notre-Damme festményt, egy houstoni eladó értékesítette nemrégiben a 1stdibs portálon keresztül.
Ruzicskay-képek nemcsak Rotschild Klára szalonját, hanem lakását is díszítették. A hagyatéki dossziéban található jegyzőkönyvben négy festmény szerepel. Ebből kettőt megtaláltam a Magyar Nemzeti Galériában 1976-ban rendezett Ruzicskay György-kiállítás katalógusában. Mindkét kép 1940-ben készült. Az egyik a Mátyás-templomot ábrázolja belülről, a másik egy olasz tájat.
Felhívtam Demeter Lászlót, aki több cikket is írt Ruzicskay Györgyről a Szarvasi Krónikában. Egyelőre számára is ismeretlen Gyuri bácsi életének ez az epizódja, de elmondása szerint a festőművész és felesége élénk társasági életet éltek abban a pesti művészvilágban, aminek számos híres író, költő volt a tagja. Közülük többnek is ő illusztrálta könyveit.
A címlapfotó az MTVA fotóarchívumából származik. 1968. október 5-én Friedmann Endre készítette.
Gábor Zsazsa (j2), a rövid családi látogatásra hazaérkezett magyar származású amerikai filmsztár ruhabemutatót néz Rotschild Klára divattervező (b2) Különlegességi Női Ruhaszalonjában, a Váci utcában (V. kerület). (Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum)
