Babák Z
Az érettségi első hetének utolsó napján németből kellett számot adni az érettségizőknek. Országosan középszinten 10 365-en, emelt szinten 2489-en, a Vajdából 9-en közép, és 3-an emelt szinten vizsgáztak ma, ami egybeesik a német fegyverletétel évfordulójával.
Ma is megkérdeztünk vajdás diákokat, illetve szaktanárt, véleményük szerint milyen volt a mai feladatsor. Brachna Dzsesszika pénzügyi és számviteli, Lázi Leticia jogi, Pribelszki Johanna vendéglátói pályára készül. Leticia emeltet írt.
– Milyennek ítéled a mostani feladatsor nehézségi fokát az előző évekhez képes?
Dzsesszika: Hasonló nehézségű volt, mint az előző évek, voltak benne könnyebb és nehezebb részek egyaránt.
Leticia: Nem találtam nehéznek a feladatokat, szerintem teljesen korrekt volt minden feladat.
Johanna: Könnyen teljesíthetőnek találtam.
– Melyik része volt a legnehezebb, illetve legkönnyebb számodra?
Dzsesszika: Az olvasott szövegértés találtam a legnehezebbnek, több ismeretlen szó volt benne. A legkönnyebb pedig a nyelvhelyesség volt, azt hiszem nekem mindig ez ment a legjobban.
Leticia: A hallás utáni szövegértést találtam a legnehezebbnek, a többi nem okozott különösebb problémát.
Johanna: Mindegyik részben voltak könnyebb és nehezebb feladatok.
– Hogyan készültél az írásbeli feladatokra?
Dzsesszika: Megcsináltam az előző 10 év összes érettségijét, a májusi és októberi feladatokat is.
Leticia: Az előző évek feladatait gyakoroltam.
Johanna: Előző évek érettségis feladatsorait csináltam végig.
– Hogyan érint a szóbeli vizsga hiánya?
Dzsesszika: Nagy izgulós vagyok a szóbeli feleletek terén, tehát nagyon örültem neki, amikor megtudtam, hogy nem lesz szóbeli, bár ha csak pár pont fog hiányozni a jobb jegyhez, akkor nem lesz javítási lehetőségem.
Leticia: Örülök, hogy elmaradt, viszont ha rosszul sikerülne az írásbeli, akkor nincs lehetőség a javításra.
Johanna: Örülök, hogy nincs, de ha lenne sem hiszem, hogy befolyásolná az érettségi eredményemet.
Megkérdeztük Pécsváradiné Tóth Anikót, hogy szaktanár szemével hogy látta a mai vizsga anyagát.
– Történt-e változás a feladatsorban az előző évekhez képest?
Nem. Ugyanolyan feladatok voltak , mint az előző években. Tehát volt egy 60 perces olvasott szövegértési feladatsor, amely 3 feladatból állt. Ezt követte a szintén három feladatból álló nyelvhelyességi összetevő – 30 perc állt a diákok rendelkezésére. Ezután oldották meg szintén 30 perc alatt a hallás utáni szövegértést és az utolsó összetevő az íráskészséget mérte, erre 60 percük volt a diákoknak.
– Lehetett-e szótárt használni?
Szótárt csak az utolsó feladatnál használhattak a vizsgázók, amiben az íráskészségükről adtak számot.
– Milyen feladatot kellett az íráskészség részben megoldani?
Itt két feladatuk volt. Az első egy 80-100 szóból álló levél megírása, a második pedig egy 100-120 szavas internetes bejegyzés megalkotása volt.
Egyik téma sem volt idegen a diákok számára, hiszen ezekről sokat beszélgettünk az órákon. A rövid levélben egyetemista szerepben kellett mellékfoglalkozást keresni, a lehetőségekről információt kérni.
A hosszú levélben pedig a vásárlási szokásokról, kisboltokról, szupermarketekről kellett írni. Mindkét írásműben megadott szempontok alapján dolgozták fel a témát.
Köszönet a Dzsesszikának, Leticiának és Johannának, valamint Pécsváradiné Tóth Anikónak a válaszokért, Mészáros Tündének a segítségért, Bencsik Ernőnek a fotókért.
