A jövő hétre ugyan talajmenti fagyokat is ígérnek az időjósok, de utána talán majd csak jön már a nyár! Erre számít a kormány is, ami szombaton, a járványügyi lazítások bejelentésével egyidőben rendelkezett a vendéglátóhelyek légkondicionálásáról..
Medgyesi Tamást, a COOL Klíma ügyvezetőjét kérdeztük, mit is jelent az a gyakorlatban, hogy a vendéglátásban “kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés használható”.
Tamás okleveles gépészmérnök, épületgépész. Cége 1994 óta foglalkozik klíma- és légtechnikával. Az elmúlt több mint negyedszázad alatt a legkisebb lakásokban is általános egyszerű splitektől a legnagyobb hűtőrendszerekig mindennel találkozott már.
Mit kell tudni a belső légkeringtetésű és a külső légszedésű klímák különbségéről?
– A lakossági körben leginkább ismert, és általánosságban is a legnagyobb darabszámban használt splitklíma berendezések az első – belső keringtetésű – kategóriába tartoznak.
Így tehát a rendelet értelmében ezek használata a vendéglátó egységekben nem engedélyezett.
A külső légszedésű klímaberendezések nagyobb szellőztető rendszerek részei, ahol a friss levegő bejuttatása, a használt levegő elszívása illetve a levegő hűtése és fűtése egy komplex rendszerben valósul meg.
Mi alapján döntenek egy-egy üzlet, vendéglátóhely kialakítása során, hogy belső- vagy külső légszedésűt alkalmaz?
– A döntést sok tényező befolyásolhatja: az üzlet komfort szintje, az egyszerre bent tartózkodó személyek száma, a beruházási költségek, és még sorolhatnám.
Miközben érthető a rendeletben foglaltak szakmai indokoltsága, talán az egyik legnagyobb ellentmondás az a mostani helyzetben, hogy energia és üzemeltetési árak szempontjából a külső légszedésű klímák lényegesen költségesebbek, jóval inkább “energiafalók”. Egyre inkább környezet- és energiatudatos világunkban éppen ezért szerepük illetve beépített teljesítményük csökken.
A legkorszerűbb új épületekben tipikus megoldás a bent tartózkodók létszáma alapján pontosan meghatározni a friss levegőt biztosító rendszer méretét. Az így kiválasztott gép azonban a legtöbb esetben nem képes önállóan biztosítani a terület hűtését.
Ezért a pluszban szükséges hűtést belső légkeringetésű klímákkal oldják meg.
Hogy egy mindenki által ismert példát hozzak, a Csaba Center bevásárló központ (és általában a legtöbb pláza) ilyen kombinált megoldással van felszerelve.
Miről lehet felismerni ezeket egy-egy vendéglátóhelyen, ha mondjuk a mennyezetbe van építve?
– Érthető és jogos a kérdése, de sajnos kiábrándító választ kell adnom: semmiről. Sajnos nem tudok olyan támpontot adni, ami alapján egy üzletbe belépve egy szakmán kívüli azonnal választ tudjon adni erre a kérdésre.
Ami biztos: a könnyen felismerhető splitklímák a belső légkeringtetésű klímák kategóriájába tartoznak.
Jellemzően milyen üzletek, vendéglátóhelyek felelnek meg a törvénynek?
– Most elgondolkodtam, de hirtelen nagyon kevés olyan emléket tudok felidézni az elmúlt 25 év szakmai feladatai közül, ahol kizárólag külső légszedésű klímák beépítésével találkoztam. Talán a Radnóti Színház felújítási projektje az, ami ilyen volt.
A kombinált megoldásokkal felszerelt épületek alkalmasak arra, hogy a belső légkeringtetésű rendszerek kiiktatásával, kizárólag a szellőzést is biztosító rendszerek hűtési üzemét használva teljesítsék a rendelet előírásait.
Ez a jelenlegi időszakban vélhetően elegendő is, azonban a mostanában megszokott, kiugróan magas nyári hőmérsékletek esetén ez már kevés lesz. A belső keringtetésű gépek nélkül meleg lesz az épületben.
A rendelet teljesen érthető, nem vitatja senki, viszont komoly versenyhátrányba hozhatja nyáron a kisvendéglőket.
– A ténylegesen érintett vendéglátó egységek esetében – a nyár érkeztével – előtérbe kerülnek a teraszok, így végzetes felfordulást talán az ő esetükben sem okoz ez a biztonsági intézkedés.
Köszönjük a válaszokat!
MAGYAR KÖZLÖNY • 2020.évi 112.szám 2725 oldalán található, vagy alább olvasható:
A Kormány 213/2020. (V. 16.) Korm. rendelete a hűtő-fűtő berendezés veszélyhelyzeti üzemeltetéséről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § (1) A fokozott fertőzésveszélyre való tekintettel a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés használható.
(2) A vendéglátó üzletben – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a belső levegőkeringetésű berendezés (a továbbiakban: berendezés) használata tilos.
(3) A (2) bekezdés szerinti tilalom nem terjed ki
a) azokra a helyiségre, amelyekben a berendezés használata az ott tárolt nyersanyagok állagának a megóvása, vagy az ott működtetett eszközök zavartalan működtetése miatt elengedhetetlenül szükséges, valamint
b) az UV-sterilizáló technológiával ellátott berendezésre.
2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
3. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök