Azokban az országokban, ahol a BCG-oltást már évtizedekkel ezelőtt kötelezővé tették, enyhébbnek tűnik a koronavírus-járvány lefolyása – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Szlávik János kiemelte: több helyen, például Ausztráliában is vizsgálják az összefüggést a tuberkulózis ellen védő BCG-oltás és a járvány enyhébb lefolyása között. Magyarországon is van egy olyan vizsgálat, amelyben a koronavírussal foglalkozó egészségügyi dolgozókat újraoltják BCG-vakcinával, és megnézik, megvédi-e őket a koronavírus súlyos lefolyása ellen – közölte.

Hozzátette: mivel azonban a járvány Magyarországon lecsengőben van, nem tudni, lesz-e eredménye a kutatásnak. Ám egy esetleges második hullám esetén feltehetően kiderül, hogy a beoltott egészségügyi dolgozók megfertőződnek-e vagy sem.

A főorvos elmondta: kórházukban jelenleg is több mint ötven beteget kezelnek, és tíz feletti az intenzív osztályon fekvők száma, ami azt mutatja, hogy a járványnak még nincs vége.

Szlávik János szerint egy átlagos koronavírus-fertőzéses beteg, aki egy-két napig lázas, majd kicsit köhög, öt-tíz nap alatt túlesik betegségen. Azonban azoknál a főként idős embereknél, akiknek gyakran többféle alapbetegségük is van, a betegség lefolyása lassú és nehezen kezelhető, ezért ők sokszor három-négy hetet, vagy még többet is kórházban töltenek.

MTI 2020. május 31., vasárnap 8:50
Egészség-járvány – bss \ bki \ gry \ gkv

Péntek délután sajtóbejárásra hívták az országos média képviselőit a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a kivitelezők képviselői. Az eseményre eljött a két, körzetében közvetlenül érintett országgyűlési képviselő, Boldog István és Lezsák Sándor, valamint két közvetve érintett, Dankó Béla és Herczeg Tamás is.

Pántya József, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgatója elmondta, a 22,5 méteres koronaszélességgel bíró Lakitelek-Tiszakürt közötti 10 kilométer hosszú kétszer két sáv 2021 szeptemberére, folytatása, a 4,6 kilométeres Szentkirály-Lakitelek szakasz 2024-re készül el.

Az M44-es ékkövének nevezte a mögötte készülő Y-alakzatú ferdekábeles tartószerkezetű acélhidat. Az 556 méteres híd folyó felett átívelő szakasza a két pillér között 152 méternyi, amit – egy hazánkban újdonságnak számító mérnöki megoldással – boltívekről induló acélsodrony legyező tart majd.

“De nem áll meg az élet”, mondta. Februárban sikerült megkötniük a kivitelezési szerződést a következő, Lakitelek-Szentkirály közötti 4,6 kilométernyi gyorsforgalmi útra , de megépül a Szentkirályt elkerülő szakasz is, valamint onnan a 44-es főút csatlakozásáig is fel lesz majd az út újítva. Márciusban már a munkaterület-átadásra is sor került.

Az ütemtervet tartják. A bejárás tárgyát képező 10 kilométeres szakaszon töltés– és hídszerkezet-építés, a tiszántúli részen pályaszerkezet-építés folyik. Reményei szerint jövő év augusztusában elkészül, és a terv szerinti használatba adást jelenleg nem akadályozza semmi.

Boldog István elmondta, hogy 2010-ben, amikor országgyűlési képviselő lett, szerinte az ország két legbalesetveszélyesebb útja szelte át a Jász-Nagykun–Szolnok megyét.

– 2022-re, mire lejár a mandátumom, elmondhatom, hogy mindkét gyorsforgalmi út kiépül, eléri a térségemet, ami óriási dolog és mutatja az elmúlt tíz év fejlődését – jelentette ki, majd hozzátette, hogy azok, akiknek a településéről elvitte a forgalmat az M44-es, már most érezhetik, mennyivel jobb az élet náluk.

Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke a népességmegtartó képesség és a képességmegtartó népesség jegyében köszöntötte a sajtó képviselőit, miközben a magyar légierő egyik Dassault Falconja szinte a daruk tetejét súrolva repült el a tájékoztatónak helyet adó látogatóközpont felett.

Visszaemlékezett, hogy 2003-ban egy költségvetési vitában beszélt arról, hogy az új kormányzat megígérte a Békéscsaba és Budapest között a négysávos autópályát, amit később gyorsforgalmi úttá fokoztak le. Egy interpellációjára válaszként akkor közölték vele, hogy leghamarabb 2015-re fog elkészülni.

– Most eljött az a pillanat, amikor megállíthatatlan már a folyamat, és épül a gyorsforgalmi út – tette hozzá az országgyűlés alelnöke, aki a Lakitelki Népfőiskola, valamint az Nemzeti Művelődési Intézet Lakitelekre költözése révén különösen érintett az M44-es megvalósulásában.

– A népességmegtartó képességhez pedig képességmegtartó népesség kell, vagyis fiatalok, akik nem vándorolnak el, hanem jövőt látnak a Békés megyei, Bács-Kiskun megyei tanyás kertek világában – fogalmazott Lezsák Sándor.

Dankó Béla kérdésünkre elmondta, igaz, hogy választókerületén kívül van ez a fejlesztést, de ugyanúgy tud örülni neki mint a helyiek, mivel “ennek a szakasznak minden eleme, ami közelebb hozza Budapestet hozzánk, illetve bennünket Budapesthez vagy az ország más részeihez, nekünk ugyanolyan fontos, mint a területünkön megépült út”. Köszönetét fejezte ki a kormánynak, hogy biztosította a forrásokat ehhez a fejlesztéshez, és a magyar embereknek is, hiszen ezt ők teremtették elő.

– Ebből épülhet meg a Békés megyeieknek, a szarvasiaknak ez az út. Bízom benne, hogy a térségben, így Szarvason, Békésszentandráson is érezni fogjuk, amit már most érzünk, hogy jócskán lecsökkent az átmenő forgalom a településeken, sokkal biztonságosabban élhetőbbek, csendesebbek, ezek a települések.

A kivitelező azt a tájékoztatást adta számára, hogy az időjárás kedvező számukra, így még az is előfordulhat, hogy az átadás időpontja közelebb kerülhet az eredetileg kivitelezési szerződésben szereplőnél.