Molnár József polgármester köszöntőjével kezdődött a tegnapi ünnepi testületi ülés Csabacsűdön. A helyszín ezúttal az Eötvös József Művelődési Ház volt, ami lehetőséget adott a biztonságos távolság megtartására.
A napirendi pontok között elsőként szerepelt az eltelt 30 év önkormányzati munkájának áttekintése. Molnár József a Budapesti Közlöny 1924. november 21-i számában megjelent hírtől kezdte, amiben “a belügyminiszter Csabacsűd település önálló községgé alakulását engedélyezte és annak státuszát nagyközségi formában határozta meg”. Akkor a 20 fős testületbe a tíz választott képviselő mellé tízen a legnagyobb adófizetők jogán kerültek.
A tegnapi ülés időzítést az adta, hogy 1990. szeptember 30-án voltak Magyarországon a rendszerváltás utáni első önkormányzati választások, azaz napra pontosan 30 évvel azelőtt. A három évtized alatt 26 képviselője volt a településnek. A hatra, akik nem lehettek már jelen az ülésen, egyperces néma felállással emlékeztek.
– 30 év nagy idő, ezen időszak alatt képviselő-testületeink 608 ülésen 6117 határozatot hoztak, s az erről készült jegyzőkönyvek oldalszáma 11.975 – mondta Molnár József, majd felsorolta ezen időszak legjelentősebb fejlesztéseit. A napirend zárásaként, a díjak átadását megelőzően köszönetet mondott mindazoknak, akik ebben a három évtizedben tettek a településért.
Ezt követően emléklapok átadása következett a korábbi és a jelenlegi testületi tagoknak, illetve a település két új díszpolgára, Frankó János és Varga Mihályné Bagosi Erzsébet is átvehette a kitüntető címét igazoló emléklapot és plakettet.
– Nagyon sok szép emlékkel gondolok vissza. Azok, amik gondot és problémát okoztak, csak megerősítettek – mondta Frankó János, aki Csabacsűd első megválasztott polgármestereként 1990-től 27 évig vezette azt.
A település fejlesztését mindig szem előtt tartotta, pártolta a kultúrát, a művészeteket, a tudományos munkát, a sportokat, védte település természeti értékeit, hangzott el méltatásában.
Csabacsűd történetét lapozgatva visszaemlékezett az elmúlt időszakra, ezért is érzékenyült el, amikor a díszpolgári címet átvette, árulta el. Ő maga öt díszpolgári címet, és 19 Csabacsűdért emlékplakettet adott át. Felidézte, hogy az első kövesutat 1983-ban építették a Kossuth utcában, aminek a költségvetése akkor nem érte el az 1 millió forintot; ez akkor hatalmas beruházás volt Csabacsűdön. Csinálták ezt úgy, hogy akkor még nem léteztek azok a kifejezések, hogy százszázalékos, vagy vissza nem térítendő támogatás. Akkor 300 gyerek járt a csabacsűdi iskolába, évente 25-30 családi ház épült a településen.
– Ez volt az az időszak, amikor volt mit tenni és volt min gondolkodni. Amikor ezt az elismerést átvettem, átgondoltam, hogy ezt kollektív elismerésnek tekintem, mert egy ember nem tud olyat tenni, hogy akkora tett lenne, ezért én úgy érzem, hogy ebben benne van minden csabacsűdi polgár munkája, aki támogatott, és aki kritikával segítette a megújulást, benne van munkatársaim és képviselőtársaim munkája is – emlékezett vissza Frankó János, majd így zárta köszönetét:
– Úgy érzem, örök csabacsűdiként mindig szívesen jövök vissza a településre.
Varga Mihályné Erzsike néni a meghatódottságtól nehezen találta a szavakat. 47 éve úgy került Csabacsűdre, hogy a férjén kívül senkit sem ismert. Vb-titkár volt egészen 1990-ig, majd Örménykúton jegyző. A lakosság tisztelte tudását, elfogadta véleményét, elismerte munkáját. 2002 óta a helyi választási bizottság tagja, majd elnöke.
Gondterhelt időszak volt számára, tartott a beilleszkedéstől, és a rábízott feladat ellátásától, idézte fel a faluba kerülésének idejét. Most, hogy számot vetett azzal, hogy élete nagy részét itt élte le, hálás a csabacsűdieknek azért, hogy akkor ismeretlenül is befogadták, és még ma is úgy érzi, hogy kísérik szeretetükkel. Bocsánatot kért azoktól, akiket munkája során esetleg megbántott. Isten áldását kérte a falura és minden lakosára.
Az ünnepi testületit vendégség zárta.
