Babák Z
Jeles nap a mai a NAIK Halászati Kutatóintézetének életében. Dr. Halasi-Kovács Béla intézetigazgató elmondta, 25 éve nem volt ilyen volumenű fejlesztés a HAKI-ban, mint az, aminek az átadójára most került sor.
A csordajárási tavak területén a Magyar Halgazdálkodási Operatív program keretében 393,4 millió forintból 2019 júliusától 17 hektáron 19 halastó, előnevelők, ivadéknevelők, nevelőtavak, illetve egy háromhektáros tározó épült meg. A beruházás célja a egy olyan halnevelő tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, ami infrastrukturális hátteret biztosítana a HAKI génbanki tevékenységéhez, őshonos halfajok neveléséhez, veszélyeztetett fajok állományának rehabilitációjához, a természetesvízi állományok megerősítését célzó tenyésztési munkákhoz.
Hogy a Csordajárást el tudjuk helyezni, az a terület a HAKI belsőtelepi tavai mögött, a Bikazugi-holtág Anna-liget felé eső részén található.
Zalai Mihály, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke emlékeiben kutatva sem talált nyomot arra vonatkozóan, hogy hatéves elnöksége alatt részt vett-e HAOP keretében megvalósult fejlesztés átadóján. Örömét fejezte ki, hogy a magyar halászati kutatás egyik vezető intézete Békés megyében található, és reményét fejezte ki, hogy ezek a beruházások, amik a HAKI-ban zajlottak, megerősítik az intézet helyzetét. Molnár Etele HAKI-hoz fűződő kamaszkori emlékét idézte fel.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, a Szent István Egyetem rektora kijelentette, az országban évek telnek el úgy, hogy ilyen volumenű halászati beruházás átadására kerülne sor.
Maga is tapasztalja, hogy milyen elismertsége van Európán kívül is azoknak a kutatásoknak, amiket a magyar szakemberek Szarvasról végeznek. Példaként a Fülöp-szigeteki magyar nagykövettől ma kapott üzenetét hozta, amiben a magyar mezőgazdaságot ott a Szarvason zajló friss, rizzsel kapcsolatos kutatással népszerűsítik.
“Ez is mutatja, hogy brand az a kutatás, fejlesztés, halászat, vízgazdálkodás, rizstermesztés területén, ami itt Szarvason zajlik, nemcsak hazai viszonylatban, hanem nemzetközi színtéren is”, mondta, de maga is tapasztalja, hogy Európán kívül is milyen elismertsége van azoknak a kutatásoknak, amiket a magyar szakemberek Szarvasról végeznek ezeken a területeken. Ezt a munkát tovább tudja, fogja erősíteni az új halastórendszer is.
A néhány évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is zajló szervezeti és szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban kijelentett, hogy tovább erősödik a rendszer azáltal, hogy egy egységbe, egy szakmai irányítás alá kerül a halászati és a vízgazdálkodási kutatás.
“Egy dolog stabil marad: az a háttér, ami itt, Szarvason rendelkezésre áll, az továbbra is megmarad, és én magam garantálom azt, hogy ezeknek a szakterületeknek a hazai bázisaként a jövőben is megmarad Szarvas és a Szarvason zajló munka. Azon fogunk dolgozni, hogy ezen a bázison keresztül a mára sajnos halódó felsőfokú képzést is újra tudnánk éleszteni. Ehhez minden háttér adott a városban, sőt, ezt tovább szeretnénk erősíteni, nemzetközi színtéren is szeretnénk továbbfejleszteni. Hallgatókat, akár hazai, akár külföldi hallgatókat szeretnénk a városba vonzani, hogy újra tudjuk éleszteni, és tovább tudjuk erősíteni a felsőfokú mezőgazdasági képzés hagyományait”, fogalmazott a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója, a Szent István Egyetem rektora.
Dr. Halasi Kovács Béla és két kutató, dr. Gyalog Gergő és dr. Kovács Gyula mutatta be a beruházás mérföldköveit, illetve a HAKI tevékenységét.
A köszöntők és az előadásokat követően a meghívottak a csordajárási tavakhoz sétáltak, ahol átvágták a nemzetiszínű szalagot, ezzel hivatalosan is megtörtén az átadó.
