in ,

Csendes főhajtás nagyjaink emlékére

0

A szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanulói osztályfőnökeik kíséretében minden évben halottak napja közeledtével ellátogatnak az Ó-temetőbe, felkeresik az iskola egykori tanárainak síremlékeit. A gyakran több mint másfél évszázados sírok körül sok a tennivaló, különösen a temető félreeső szegleteiben találhatóknál. A munka elvégeztével a diákok koszorúkat, virágokat helyeznek el, gyertyákat, mécseseket gyújtanak, néma főhajtással adóznak az elhunyt oktatók, lelkész tanárok emlékére.

Az esemény azonban főként az emlékezésről szól, a nagy múltú gimnáziumban folyt munka szellemének megidézéséről.

Ebben az évben kiemelten Koren István (Domony, 1805. dec. 25. – Szarvas, 1893. ápr. 17.) botanikusra, tanárra emlékezünk.

Koren István 1812-ben domonyi elemi iskolában kezdte meg tanulmányait. 1816-ban szülei Ikladra küldték németet tanulni. Középiskoláit 1816-1825 között Selmecbányán végezte. A gimnáziumi osztályok után a főiskola filozófiai, bölcsészeti, teológiai karára iratkozott be. Tanárai már ekkor felfigyeltek zenei tehetségére. 1825-től 1827-ig Pozsonyban teológiát tanult, s itt szerezte meg a középiskolai tanári képesítést. Innen a Zólyom vármegyei Osztrolukára került, Osztroluczki Miklós nagybirtokos fiának nevelőtanáraként.

1833-ban rövid ideig Besztercebányán tanítóskodott, majd 1834. január elején foglalta el új állását az aszódi latin iskolában, melyet felvirágoztatott, és rendes algimnáziummá szervezett. Ekkor már öt nyelven beszélt. Egyedül látta el iskolája minden teendőjét, igazgatója, tanára, gondnoka volt egy személyben, sőt még tanítványai zongoraoktatásával is foglalkozott, és segédlelkészi teendőkként magyarul, németül és szlovákul prédikált a templomban.

Leghíresebb tanítványa Petőfi Sándor volt, aki Aszódon tette meg első irodalmi próbálkozásait.

1856-ban azonban az osztrák hatóságok bezárták az aszódi latin iskolát. 23 évi munkásság után új helyet keresett, s 1856 őszén elfogadta a szarvasi főgimnázium tanári állását. Itt 1857-től 1883-ig tanított magyart, németet, latint és botanikát, s innen vonult nyugdíjba. Ezután a szlovák nyelvvel és irodalommal foglalkozott.

Botanikusként Szarvas környékének flóráját tanulmányozta, és annak leírását a főgimnázium értesítőjében közölte (1873-1874 és 1882-1883). Az évek alatt nagy herbáriumot alakított ki, több híres botanikussal növénycsere viszonyban állt. 25 kötetes Herbáriumamában a jeles botanikus 6500 növényt gyűjtött össze a világ minden tájáról. A préselt növények ma is meglepően jó állapotban vannak. Napjainkban, amikor a környezetszennyezés miatt sok növényfajt a kipusztulás veszélye fenyeget, még inkább felértékelődik ennek a gyűjteménynek a jelentősége.

A kutatók számára is különleges csemege Koren István 25 kötetes Herbáriuma, amely a szarvasi Városi Könyvtár Régi Gyűjteménye felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékei közt található.

A szarvasi Ó-temetőben helyezték örök nyugalomra. Síremlékének felirata kiválóan jellemzi emberi nagyságát: “A munka volt életeleme, a nevelés egyetlen élvezete, a közjót szolgáltatni egyetlen dicsvágya, a köztisztelet jutalma.”

Síremlékét ebben a tanévben a 9. B osztály tanulói gondozzák.

Dr. Laukóné Adamik Edit

in ,

STG kilépett a Jobbikból

Samu Tamás Gergő szeptember 3-i sajtótájékoztatóján (Fotó: Babák Zoltán)
Samu Tamás Gergő szeptember 3-i sajtótájékoztatóján (Fotó: Babák Zoltán)

Az országos sajtóban megjelent, hogy Samu Tamás Gergő kilépett a Jobbikból. Döntését a párt irányváltásával indokolta, amivel ő nem tudott azonosulni.  Helyben neve egybeforrt a Jobbikkal, volt annak elnöke, rendszeresen indult színeiben a körzeti képviselőségért, jelenleg a párt listáról delegált képviselőjeként ül a szarvasi testületben.

Megkerestem, és elsősorban arról érdeklődtem, hogy a jövőre nézve mit jelent a kilépése a helyi politikában az ő, illetve Jobbik számára.

A Jobbik alapító tagja vagy?

– Hivatalosan nem. Ugyanis a párot tizenhárom vagy tizennégy fő alapította a Jobbik Magyarországért Mozgalom – elődje a Jobboldali Ifjúsági Közösség – vezetőségéből. Ezek civil szervezetek voltak. 2003 október 23-án volt tudomásom szerint a hivatalos alakuló ülés. Előtte ez a csapat nyilván járta az országot és toborzott, így a párttá alakulás során október 24-én ott voltunk az ünnepségen Gajdos Attilával. Szarvasról csak mi ketten, hiszen a főiskolán működő Jobboldali Ifjúsági Közösséggel (JobbIK) való kapcsolatunk miatt meghívót kaptunk a párttá alakulásra. Attila már előtte jelezte a vezetőségnek, hogy megalapítanánk a helyi szervezetet, így mi végül is december elején megalakultunk Attila elnökletével. Röviden tehát: politikailag igen, jogilag nem.

Mikor léptél be a Jobbikba? 

2003. december 11-én. Ekkor 4 fővel, Gajdos Attila vezetésével alakult meg a szarvasi Jobbik. Itt volt az akkori pártigazgató Szabó Gábor, akihez egy hete benyújtottam kilépési szándékomat – nem véletlenül neki címeztem –, valamint Nagy Ervin, aki már sok éve kilépett. A négyfős szarvasi csapatot erősítette még két fő, akiknek a nevét büszkén említeném, de nem vagyok felhatalmazva arra, hogy megtegyem. Egyikük ismert szarvas zöldséges fia, aki már a Partiumban él, másikuk tudtommal Németországban dolgozik jelenleg, de amúgy püspökladányi, és ide járt főiskolára. Ő volt az ifjúsági közösség egyik akkori vezetője.

Meddig volt vállalható számodra a Jobbik? 

– Lehet, hogy lassú vagyok, de ahogy visszaemlékszem, az elmúlt két év lett számomra egyre kevésbé vállalható. Mondjuk 6 évvel ezelőtt a Jobbik minden megnyilvánulása kilencvenkilenc százalékban egyezett az én véleményemmel. Nem véletlenül, hiszen egy fiatalos, nemzeti, radikális pártba léptem be, és én magam is ilyen voltam. Persze azóta lassanként változik minden. Én is. Ma már inkább talán nemzeti konzervatívnak mondanám magam – kedvenc filozófusom, a nemrégiben elhunyt Roger Scruton, valamint Molnár Tamás, kisebb részben Michael Oakshott hatására. Azonban a 2018-as kampányban egyre inkább megnövekedett a balliberális oldal felé elhajló megnyilvánulások száma, és akkor kezdtem érezni, hogy távolodok a Jobbiktól. Vagy inkább a Jobbik távolodik tőlem. Mostanra a közlemények – amelyeket korábbi jobbikos e-mail címemre kaptam naponta három-négy alkalommal – körülbelül húsz százalékával értek egyet. Nem mondom, olyan nincs, hogy egy párttag száz százalékig egyetért minden félmondattal. Kivéve talán, ha az a saját egyfős pártja, de azért nem árt, ha a megnyilvánulások nagyobbik részét magáénak érzi.

A szarvasi alapszervezet egyáltalán nem nevezhető baloldalinak. Velük változik a kapcsolatod?

– Valóban. A szarvasi csapat régi, kipróbált emberekből áll, és nemzeti elkötelezettségük egyértelmű. A kilépésem nem nekik szólt, hanem az országos irányváltásnak és a mostani elnökségnek. 20 százalékos pártból 7 százalékosat csináltak, és úgy adják elő, hogy mennyire profi társaság, mi itt faluhelyen meg csak gyűjtsük az aláírásokat. Bízom benne, hogy a szarvasiakkal megmarad a jó viszony! Erre én nyitott vagyok. Az egész helyzet kezelése még tárgyalás alatt van.

Jobbik listájáról kerültél be, visszaadod a mandátumod?

– Szeretnék képviselő maradni, és továbbra is azokat képviselni, akik a mostani szarvasi vezetéssel elégedetlenek. Új, fiatalos stílusra van szükség a városházán, mert a város lejtmenetben van. Aztán meglátjuk, hogy a mandátummal mit akar a helyi Jobbik, és ebbe mennyire nyúl bele az országos vezetés, és az mennyire elfogadható számomra. Ez is még tárgyalás alatt van.

Zárszóként: más pártot látsz, ahol folytatod a politizálást?

– Jelenleg nem látok olyan pártot amibe belépnék, de elvagyok én pártok nélkül is.

Samu Tamás Gergő szeptember 3-i sajtótájékoztatóján (Fotó: Babák Zoltán)

STG kilépett a Jobbikból

0

Judoztak a szarvasi karatésok