Azok a régi szép tanyasi idők

Szarvas város története vitathatatlanul egybeforrt a tanyákkal. A 19. század közepétől mintegy évszázadon át a lakosság több mint fele tanyán élt. A külterületek fejlődése az 1770-es évektől töretlen volt, hanyatlásukat azonban mégsem lehetett elkerülni. Szerencsére napjaikra elindult egy lassú visszaszivárgási folyamat, melyet részben a kényszer, részben a természetközeli életmód vagy a kikapcsolódás vezérel. Emellett a falusi turizmusban is helyet kapnak a korabeli, nádtetős, meszelt falú épületek, s némi komforttal felszerelve kiszolgálják a vendégek igényeit.

A Köztünk élnek következő részében egészen a kezdetekig utazhat vissza a hallgató. Megtudhatja, milyen okok vezettek a kiterjedt tanyavilág kialakulásához, s hogyan teltek a mindennapjaik az ott élőknek. Dr. Molitorisz Pál, az Agrártörténeti Füzetek ebben a témában írt rész szerzőjeként beszél a jellegzetes tanyasi épületekről és a tanyák népéről is.

Urbancsokné Pljesovszki Ildikó elismeréssel adózik a tanyasi embernek, akit a nagyfokú önállóság, sokoldalúság és elképesztő munkabírás jellemeztett. Emellett a külterület lakossága nagyon vallásos is volt, és tisztelettel viseltetett egymás iránt.

A tanyasi ember önfenntartó volt. Mindent maga állított el, csak sójért és gyufáért ment a boltba. Saját maga szőtte az anyagokat, amire szüksége volt, de az ehhez szükséges kendert is ő teremtette elő. Tudta, mikor mit kell ültetni és szedni. Amit megtermelt, azt evett – jellemezte néhány sajátossággal a tanyasi embert.

A műsorban – egyfajta jógyakorlatként – megszólalnak azok a személyek, akik Szarvason nem adták át az enyészetnek ezeket az épületeket, hanem az értékeit kiemelve a turizmus felé nyitottak. Elsőként 1996-ben Cséke Györgyné és családja alakította át az Ezüstszőlőkben található tanyájukat, amely az év során egyre népszerűbbé vált a látogatók körében. Ugyanitt 2010-ben megnyílt a Szalmaporta is, vele párhuzamosan pedig a Simonyi-szőlőkben megvalósult Szarvasi Kézműves Tanya is. A tulajdonosok abban egyetértenek, elsődleges céljuk minden esetben a „múltmentés” volt, amelyet ilyen formán a jövő generációjának is átörökíthetnek.

A Köztünk élnek magazin 12. része január 24-én, déltől lesz hallható, a Rádió Szarvas hullámhosszán.

A TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00185 azonosítószámú, Köztünk élnek című projekt támogatási összege 2 804 278 Ft. A projekt az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

(x)