Régen az volt a szempont, hogy minél gyorsabban megszabaduljanak a pillanatnyilag felesleges felszíni vizektől, árvizektől, belvizektől, ma az a feladat, hogyan tartsák vissza a csapadékban szegényebb időszakokra. Mára a technika elérte azt a szintet, hogy mérnöki pontossággal be lehet szintezni egy táblát, vagy akár egy többhektáros területet biliárdasztal simaságúvá tenni földmunkákkal.
A technika ezen eredményeit láthattuk már munka közben is a Körös-AQUA Kft. Pázsit-tó, illetve a mellette levő deponáló kialakításakor végzett munkálatainál Békésszentandráson, utalt vissza Fabó István, a Körös-AQUA Kft. ügyvezető-tulajdonosa arra, mit is láttunk korábban, amikor a Pázsit-tónál fotóztuk a műveleteket. Az ott használt precíziós szintezőeszközök is annak a pályázatnak az eredményei, aminek megvalósítása során a Körös-AQUA Kft., a Szent István Egyetem Szarvasi Campusával és a Debreceni Egyetemmel ált össze egy konzorciummá. A GINOP-2.2.1-15 „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázat keretében a három tag 576 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást kapott a projekt megvalósításához, melynek során a kutatási eredmények alapján új vízgazdálkodási tervezési módszert dolgoztak ki, és a kísérleti mintaterületeken eredményesen alkalmazták, hangzott el az online projektzáró konferencián.
A pályázat megvalósítása során kutató munkahelyek és munkaállomásokat létesítettek, beszerzésre kerültek a legkorszerűbb földi és légi geodéziai mérőeszközök, agrometeorológiai, talajtani és vízgazdálkodási mérőeszközök és műszerek, valamint 3D vezérlésű precíziós munkagépeket fejlesztettek ki, és alkalmazták azokat a kísérleteikben.
Három mintaterületen zajlottak a kísérletek. Ezek egyike a Szent István Egyetem Békésszentandráshoz tartozó Iskolaföldi kísérleti öntözőtelepén volt, a másik a szentesi KURCATEJ Kft. Belsőecseri lineár öntözőtelepén, a harmadik pedig Kertészszigeten egy szántó a Nánási Agro Kft. területén.
“A mintaterületek kiválasztásához olyan szempontrendszert használtunk (belvíz genetika és hidrológia, talajtípusok, felszíni vízhálózat), mellyen a belvízkeletkezés okai tipizálhatók. A projekt egyik célkitűzése volt a precíziós vízrendezési tervezéshez szükséges domborzati adat-felvételezések módszertani vizsgálata. Ennek megfelelően alkalmaztunk UAV alapú orthokamerás felvételezést, alacsony repülési magasságból készült Lidar és terepi lézerszkennelési eljárást, valamint hagyományos geodéziát. A feldolgozott digitális terepmodellek jelentették a hidrológiai modellezés és a tervezési módszer alapját. A mintaterületi vízmérleg tagok és a produktivitás számításához eddy kovariancia állomást telepítettünk és mérési sorozatokat végeztünk. A sekély vízföldtani, a talajtani és a hidrometeorológiai adatbázisok felhasználásával elkészítettük a hidrológiai modelleket MIKE SHE környezetben. Ezek a modellek megfelelő adatellátottság és finomhangolás (kalibráció) mellett képesek realisztikus módon visszaadni a síkvidéki területeken egymással folytonos kölcsönhatásban álló hidrológiai jelenségeket: csapadék, hóborítás és hóolvadás, intercepció, beszivárgás, felszíni tározódás és lefolyás, mederbeli vízmozgás, alaphozam, evapotranszspirációs, talajvízmozgás, felszín alatti le/feláramlás, felszíni-felszín alatti vízforgalom”, áll a projektzáróra kiadott tájékoztatóban.
A kétórás zárókonferencián a konzorcium tagjain, illetve a projektben közreműködőkön kívül részt vett Sinka Imre, Békésszentandrás polgármestere is, aki köszöntötte az online konferenciára csatlakozókat, valamint örömét fejezte ki, hogy az egyik helyszín településén lehetett, illetve afelett, hogy a konzorcium vezetője békésszentandrási.
A beltéri fotók szarvason, a Körös-AQUA Kft. volt Talajjavító telepén levő, szintén a projekt keretében megvalósult irodaházában készültek.
Széchenyi 2020. – Befektetés a jövőbe
Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a “KÖRÖS-AQUA” Kft. megbízásából.
