Babák Z
Amikor körbejártam édesanyám és a kínai vakcina kérdését, nagyon sok véleményt meghallgattam. Az orvosaink is különböző véleményeken vannak. Van, aki csak a kínai vakcinát adatná be, volt, aki az oroszt, de többnyire azt tartják jónak, ami már a vállunkban van.
Mellettük két fiatallal is kapcsolatba kerültem körkérdéseim során. Bódis Bendegúzzal egy baráti körben történt CoVID-os eset kapcsán futottunk össze, és váltottunk üzeneteket, majd vele villámgyors cikk is készült.
Uhljar Luca frissen végzett gyógyszerész, kutatóként is dolgozik, így friss, naprakész információkkal rendelkezik a legmodernebb technikákról.
Megkérdeztem… és amíg nem értem meg a dolgot, én kérdezek. Sokszor úgy éreztem, Lucánál is kimaxoltam a határt :), de ő nagyon türelmesen, egyszerűen és érthetően válaszolt mindenre Messengeren, hogy én megértettem.
Mi a véleményed a kínai vakcináról?
A tudományos álláspont egyértelműen az, hogy egyik oltás sem lehet annyira veszélyes, mint a betegséget elkapni. A Magyarországon engedélyezett ötféle vakcina (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Sputnik V, Sinopharm) mindegyike hatásos és biztonságos, így a kínai vakcina is. Ezt igazolja minden forgalombahozatal előtt végzett vizsgálat és a klinikai kipróbálások, illetve az “éles bevetése” is. Az oltási reakciókra lehet számítani – ezek mindegyik vakcina esetén ugyanazok, azaz a beadás helyén duzzanat, bőrpír, fájdalom jelentkezhet. Hőemelkedés vagy láz, rossz közérzet, fáradtság és fejfájás szintén előfordulhat. Ezektől nem kell megijedni, mert pont azt jelzik, hogy dolgozik az immunrendszerünk, felismeri az idegen vírust a testünkben, felveszi vele a harcot, majd “beteszi a memóriájába”. Természetesen a legtöbb szakembernek megvan a saját preferenciája, de abban egyetértenek, hogy “a legjobb vakcina az, ami aktuálisan elérhető és véd a fertőzéssel szemben”. Ez egyébként a KOVIDők által szervezett kerekasztalbeszélgetésen hangzott el, melyen neves szakemberek, professzorok beszélgettek a különböző vakcinákról. Összeállítottak egy informatív, összehasonlító táblázatot is.
Tehát a kérdésedre válaszolva, a véleményem: bármelyik vakcinával élni kell, amelyet lehetőségünk van megkapni!
Valahol azt olvastam, hogy az immunrendszer “optikailag” ismeri fel a vírust.
Az immunrendszer az egész szervezetben keresi az idegen részleteket, fehérjéket, lipideket, cukor láncokat. Optimális esetben a tényleg veszélyes ágenseket (kórokozó baktériumokat, gombákat, vírusokat) ismeri fel és óv minket a betegségektől. Kevésbé szerencsés esetben idegen, de ártalmatlan anyagokkal (pl. pollenek) veszi fel a harcot az immunrendszerünk, így alakul ki az allergia. Szintén az immunrendszer hibás működése okozza a különböző autoimmun betegségeket. Ebben az esetben az immunrendszerünk egy saját sejt részletét ismeri fel veszélyesként, és a test saját sejtjeit kezdi el pusztítani (pl. 1-es típusú cukorbetegség kialakulása).
Azt is olvastam, hogy egy “gömb” alakú vírus “kifli” formát vett fel, és az immunrendszer már nem ismerte fel. Ez létezik?
Igen, erre azt szoktuk mondani, hogy a felismerés alapja mindig kulcs-zár típusú kapcsolaton alapszik. Úgy kell elképzelni ezt a folyamatot, mint azt a játékot, amiben a különböző formákat a nekik megfelelő lyukon lehet a játék belsejébe bedobni. Például ha az immunrendszer által megjegyzett veszélyes anyag gömb alakú, akkor ennek megfelelően a körön keresztül lehet bedobni a játékba, vagyis ártalmatlanítani. Ha azonban a veszélyes anyag alakja megváltozik, a példánk szerint “kifli” alakú lesz, akkor már nem lehet a kör alakú lyukon át bedobni, mert nem illik bele tökéletesen. Ekkor a védekezéshez az immunrendszernek először létre kell hoznia a kifli alakú lyukat. Természetesen a valóságban ezek bonyolult térszerkezetű fehérjék és egyéb molekulák, nem pedig egyszerű gömbök vagy kiflik. Ez a kulcs-zár elv az oka annak, hogy nagy figyelemmel kísérik a SARS-CoV-2 koronavírus mutációkat.
De akkor nem csak formára, hanem aminosavrészletekre is keres az immunrendszer?
Az aminosavak a fehérjék építőkövei, sorrendjük meghatározza a fehérje térbeli szerkezetét, de nem csak attól függ. Van egy úgynevezett másodlagos szerkezet (alfa-hélix, béta-redő), ami szintén meghatározó, és az immunrendszer a végleges, ún. harmadlagos térszerkezetet ismeri fel.
Miért csak 80% körüli a kínai? Nehezebb feladat a teljes vírusgenomra keresni a rendszernek, mint pl. egy nagyon jellemző részletre? Egy automatizálási gépészmérnök nyelvére lefordítva: A táblázatban az első négy esetben azzal, hogy csak egy részletet mutatunk be az immunrendszernek, könnyebben automatizálhatjuk a felismerést?
A vírus genomja bele van csomagolva a vírusburokba, amin különféle molekulák (pl. fehérjéből és cukorláncokból álló glikoproteinek) vannak. Ezek közül azt a molekuláris mintázatot ismeri fel az immunrendszer idegennek, amelyik nem hasonlít az emberi sejtek felszínén található formákra. Ezt nevezzük antigénnek.
A SARS-CoV-2 koronavírus ún. “lopakodó vírus”. Nehezen ismeri fel az immunrendszerünk, mert a burkán található mintázat nagyrészt a saját sejtjeink felszíni mintázatához hasonló. Viszont vannak olyan részei, pl. a tüske fehérje, amelyet idegen anyagként azonosít az immunrendszer. Ha csak a tüske fehérjét vagy annak genetikai kódját juttatjuk be a szervezetbe, akkor nagyon valószínű, hogy kialakulnak a memóriasejtek. Ezért láthatunk 90% feletti hatásossági értékeket ezeknél a módszereknél. Azonban ha a teljes elölt vírust tartalmazza a vakcina, akkor van rá esély, hogy a lopakodó tulajdonsága miatt rejtve marad az immunrendszer elől. Ha csak a sajáthoz hasonló mintákat ismeri fel az immunrendszer, akkor nem támadja meg a vírust és nem is tudja megjegyezni. Másik elképzelhető eset az, ha a felismert mintázat egy, az immunrendszer által már régebben megjegyzett, másik koronavírus törzsre hasonlít. Ekkor megöli, de nem jegyzi meg másik, új koronavírusként, tehát a védettség nem alakul ki. De azért azt hozzátenném, hogy a “csak” 80% nem rossz teljesítmény.
Akkor a kínainál az okozhat esetleg a későbbiekben autoimmun-betegséget, ha az immunrendszer megtanulja az elölt vírus burkán levő térbeli alakzatokat, amik előfordulnak az emberi sejtek felületén, és az immunrendszerünk az emlékei alapján rámozdul a saját sejtekre?
Igen, elméletileg erre is van esély. De nemcsak a teljes vírust tartalmazó vakcináknál, hanem a vírusfertőzés következtében is. Azonban ez egy nagy kérdőjel. Az autoimmun betegségek oka a mai napig nem teljesen tisztázott, a genetikai hajlam mellett külső hatások is közrejátszanak a kialakulásában. Ismerünk olyan vírusokat, amelyeket autoimmun betegségek kialakulásához köthetőek (pl. a Zika vírus fertőzés után fellépő Guillian-Barré szindróma). A SARS-CoV-2 koronavírus esetén tudtommal még nem figyeltek meg ilyet, de még mindig “fiatalnak” számít a vírustörzs, így hosszútávú információink nincsenek róla.
A korábbi védőoltások milyen elven működtek? Azok nem a régi iskola szerinti elölt egész vírusos módszeren alapultak?
A klasszikus vakcinatípusok közé tartoznak az attenuált vírust, az elölt vírust és az alegységet tartalmazó vakcinák. Attenuáltnak nevezzük azt a vírust, amely még szaporodóképes, de betegséget már nem tud okozni (nem tartalmazza a virulencia géneket). Ilyen típusú pl. a kötelező MMR oltás, amely a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen véd, a TBC elleni BCG oltás, valamint ilyet adnak bárányhimlő ellen is. COVID-19 betegség ellen is fejlesztenek ilyen típusú vakcinát, de hazánkban (még) nincs engedélyezve. A kínai Sinopharm vakcina elölt, szaporodásra képtelen vírust tartalmaz. Ilyen típusú oltásokat a korosztályomból már mindenki kapott például járványos gyermekbénulás ellen (IPV vakcina). De ilyen típusú oltás van forgalomban hepatitis A vírus okozta májgyulladás elkerülésére is, illetve ezt adják embereknek veszettség ellen. Az állatoknál használt veszettség elleni vakcina már a modern típusok közé sorolható, vírus vektort alkalmazó vakcina. Szintén vektor alapúak az AstraZeneca és Sputnik V vakcinák. Pfizer/BioNTech mRNS típusú vakcinájához hasonló másik, régebbi vakcina nincs forgalomban.
Mi az antigén és mi az antitest, mert ezt sokan egy kalap alá veszik?
Definíció szerint az antigén az az anyag, amely ellenanyag (antitest, immunglobulin) termelését váltja ki. Tehát antigén az idegen anyag, pl. a koronavírus tüske fehérjéje (zár), míg az antitest az immunrendszer által termelt fehérje (a kulcs hozzá). Az antitestek a vérben és szöveti folyadékban, a nyálban, könnyben és egyéb váladékokban találatóak meg a szervezetünkben. Ha találkoznak a számukra megfelelő térszerkezetű antigénnel, akkor hozzá kapcsolódnak, aktiválják az immunrendszert, és megindul a védekezés.
A COVID-19 betegség elleni oltások célja valójában az, hogy a szervezet veszélyes anyagként ismerje fel a vírus antigént, elkészítse az antitesteket ellene, illetve a memóriasejtek révén megjegyezze. Ezt követő fertőzés esetén az immunrendszer gyorsan tud majd reagálni, és elpusztítja a vírust mielőtt az elszaporodna a szervezetben.
Így már tisztább lett a dolog?
Tökéletesen.
Záró gondolat Lucától: Ahhoz, hogy véget vessünk ennek a járványnak, a lakosság legalább 60-70%-os átoltottsága szükséges. Mind egészségügyi, mind gazdasági, mind egyéni, mind társadalmi megfontolásból mindenkinek érdeke, hogy megkapja a vakcinát.
Aki még többet szeretne olvasni a témáról, annak ajánlom az alábbi weboldalakat itt, itt, és itt, valamint KOVIDők Facebook-oldalt és a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó Facebook-csoportot.
