Szabadságharc a járvány árnyékában

173 éve tört ki az a magyar forradalom, amit később szabadságharc követett. A Google ma magyar zászlóval fogadja a látogatókat. A trikolorra kattintva leszűri azokat a cikkeket – az oldal találatjelzője szerint 223 ezret –, amin ezzel a nappal kapcsolatos írásokat talált.

Lehet még újat mondani történelmünk eme másfél évéről, ami a londoni 6-3 mellett azon kevés események egyike, amit még politikai-ideológiai irányváltások sem akartak, mertek devalválni? Talán azt, hogy a 173 prímszám, de a Google 223 ezer cikkében biztos akad mindenki számára érdekesség.

Most, hogy itt van a mi koleránk, a napi sajtó is felfedezte az akkori kor koronavírusát, és szinte mindegyik mainstream oldal ebből az “új” aspektusból is áttekinti a 173 éve történteket.

A járvány nem sokkal a forradalmi események előtt érte el az országhatárt, és a szabadságharc alatt folyamatosan jelen volt Magyarországon. 1849 júniusában a második hullám a betörő orosz csapatok soraiban már jelentős veszteségeket okozott. Három hét alatt 14 ezer orosz katona esett áldozatul a kolerának, de az osztrák csapatok között is terjedt.

17 évvel azelőtt, 1831-ben is volt egy kolerajárvány. Környékünkön is számos áldozatot szedett. A Newjságon itt írtunk róla. 1831-ben szigorú #maradjotthont – akkor még vesztegzárnak hívták – vezettek be, ami koleralázadásokhoz vezetett.

Kossuth Lajos akkor kolerabiztos volt. Valószínűleg ebből kifolyólag érezte úgy, hogy – már miniszerként – bele kell folynia a témába. Propagandacélokra használta a járványt, de a járvány akkor is tett a politika szabta játékszabályokra, elkezdte szedni áldozatait a magyar oldalon is, ezért Kossuth jelentős tekintélyvesztéssel zárta az orvoslás területén tett kalandját. A Batthyány-kormány okult a korábbiakból, nem hozott szigorú szabályokat.

Így ír erről Gracza György Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz történetéről (V. kötet IV. Az orosz betörés – Első rész) című könyvében: “Kormányunk vajmi keveset törődött a járványnyal. Néhány figyelmeztető rendelet – ennyi volt minden. Hiszen igyis, ugyis halnunk kell; mert nemcsak éjszak felől közeledik az eltemető hullám, de Pozsony irányából is.” A teljes fejezet az Arcanumon olvasható.

Egyébként is kifejezetten #maradjotthon idő van. Reméljük, sikerült kedvet csinálni ahhoz, hogy az 1848-49-es eseményekről olvasgasson, bogarásszon a Google találatai között! Ha ezek közül egyet kellene kiválasztani, akkor mindenképp Nyáry Krisztián véleménycikkét választanánk és ajánlanánk olvasóink figyelmükbe.