Kipróbáltuk a Városi Könyvtár legújabb városfoglaló játékát, aminek témáját 1848 szarvasi emlékhelyek alapján állították össze a szervezők.
A plakáton felsorolják, mi kell hozzá: szabadságvágy, kényelmes öltözék, okostelefon mobilinternettel.
Úgy gondoltuk, minden adott. Unjuk a bezártságot, már ha a szabadságvágy alatt ezt értik a szervezők, de ha nem, akkor is megfelelünk ennek a feltételnek. Úgy gondoltuk, kényelmes öltözékünk is megvan. Én tévedtem. Legközelebb olyan cipőt veszek fel, amivel már sikerült maradéktalanul tisztázni, ki is a főnök.
Majd 8 giga nettel és feltöltött aksival indultunk el a forradalom szarvasi útján.
Az első állomásig, ami a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium, az egykori Petőfi Sándor Általános Iskola oldalában elhelyezett Petőfi szoborig egyből két kilométerrel nyitottunk. Itt kinulláztuk a lépésszámlálónkat és nekivágtunk.
Villámhadjárat során lerohantuk az első négy állomást, amik a város kevésbé forgalmas részein találhatók. Az ötödik, a Kepenyes-ház felé vettük az irányt, amikor a Vodafone mobilnetje megadta magát, ezzel az Arany János utca közepén foglyul ejtve szabadcsapatunkat.
Szerencsére senki sem kérdezte meg, miközben szemmel láthatóan tanácstalanul feltartott telefonokkal megpróbáltunk mobilnetet fogni, hogy hazakísérjen-e bennünket, mert az tényleg vérciki lett volna.
Ez nemcsak megtorpantotta hadigépezetünket, de megroppantotta hadiszövetségünket is. Ezen a ponton felmerült, hogy kússzunk haza, majd másnap egy huszáros rohammal folytatjuk, na de milyen forradalmár az, akit egy gyengélkedő mobilnet meg tud állítani! Sanszos, ha ma forradalomra kerülne sor, a hatalomnak csak annyit kellene tennie, hogy megnyomja a nagy piros “internet off” gombot, és azzal a tömeg fel is lenne oszlatva. Még egy nyomorult pizzát sem tudnánk rendelni, amíg feltartott telefonokkal várakoznánk.
Néha jött néhány bit, amivel mindig el tudtunk evickélni a következő állomásig, de annyi már nem, hogy a leírásokat is el tudjuk olvasni, így néhány esetben tippelnünk kellett a kvízkérdéseknél.
A mobilnet gyengélkedés végig kísért bennünket.
Az elsőtől az utolsó állomásig 6000 lépést, és szinte méterre pontosan 4000 métert mértünk. Mindehhez 1 óra 13 percre volt szükségünk.
Az útvonalat, illetve az állomásokat szándékosan nem részletezzük, mert tényleg érdemes végigmenni a játékon. Sok érdekes dolgot megtudhat még az is, aki azt gondolja, hogy Szarvas történelmével maradéktalanul képben van. Az egyik ilyen volt, amit ki tudtunk csikarni a mobilnetünkből, hogy az ötödik állomás házát már 1848-ban is Kepenyesek lakták. Most is fent volt az árbócrúdon a nemzeti trikolór.
Majd 8 giga mobilnettel indultunk az útnak, és majdnem ugyanennyivel is értünk haza, miután a Vodafone cserben hagyta gyalogcsapatunkat.
Kezdő forradalmároknak javasoljuk, ha van rá lehetőség, kétféle szolgáltató mobilnetjével induljanak neki a pályának, mert ha az 1848-as forradalom kommunikációját csak a Vodafone mobilnetjére alapozták volna Petőfiék, akkor az bizony elmaradt volna.
