Hudák Anett tősgyökeres szarvasi. Szülei saját vállalkozásukban dolgoznak. Anett a Benkába járt általános iskolába, majd a Rózsa Ferenc Gimnáziumban – ma Andrássy Gyula Gimnáziumban – érettségizett. Egyetemi alapképzését a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológia Kara Laboratóriumi operátor szakirányán biológusként végezte, mesterképzését szintén a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán Molekuláris Biológia, orvosbiológia-farmakológia szakirányán fejezte be.
Jelenleg Szegeden a Pharmacoidea Kft.-nél dolgozik. Ez a biotechnológiai területen tevékenykedő cég a gyógyíthatatlannak tartott betegségek elleni gyógyszerjelöltek, sejtterápiák és gyógynövényalapú étrend-kiegészítők kifejlesztésében kamatoztatja az élettudományos kutatások során szerzett tudományos ismereteket.
“Kutatásainkhoz nagy segítséget nyújt Európa vezető gyógyszerfejlesztési programja, az Innovatív Medicina Kezdeményezés (Innovative Medicines Initiative, röviden IMI). A dr. Letoha Tamás vezette Pharmacoidea Kft., mely világvezető gyógyszergyárak, többek közt a Pfizer vagy a Sanofi partnereként 2012 óta vesz részt az IMI-ben folyó kutatásokban, idén kezdte meg negyedik nemzetközi gyógyszerfejlesztési projektjét”, árulta el arról, hogy a cég milyen nemzetközi közegben mozog tevékenysége, kutatásai során.
Anettet először arról kérdeztük, milyen feladatai vannak munkájában.
Az in vitro kísérleti feladatoktól (különböző humán és állati sejteken végzett hatékonysági vizsgálatok, célmolekula specifikus sejtvonalak létrehozása) kezdve, egészen az in vivo (állatkísérletekben végzett különböző molekulák, fehérjék, peptidek, vírusok feltérképezése, mérése) kísérletekig szinte mindenben részt veszek. Különböző metodikákkal, műszerekkel, különböző festési, jelölési eljárással vizsgálom az adott molekulát, amire a kutatott betegségben (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, egyéb neurodegeneratív betegségek..) kíváncsiak vagyunk.
Milyen szakterületen dolgozik, kutat?
Fő kutatási területünk a neurodegeneratív betegségek, mint pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór, illetve az ezen betegségekben szerepet játszó ún. sejtfelszíni cukrozott fehérjék vizsgálata. Mivel ezek a cukrozott fehérjék fontos szerepet játszanak a koronavírus fertőzésben, ezért az utóbbi másfél évben erre is kiterjedt a kutatási területünk.
Vannak biztató kutatási eredmények a koronavírussal kapcsolatban?
Igen, vannak biztató eredmények. A mi kutatásaink elsősorban a koronavírus új sejtbejutási, fertőzési útvonalainak feltérképezésére fókuszálnak. A koronavírus fertőzést a vírus a sejtfelszínen lévő ún.angiokonvertáz enzim-2 (ACE2) fehérjéhez történő kötődésével magyarázzák. Az újonnan felmerülő tudományos bizonyítékok azonban egyéb membránfehérjék szerepét is igazolják a SARS-CoV-2 sejtekbe történő bejutásában. És itt jövünk mi, ugyanis kísérleteink során különböző proteoglikán izoformák szerepét vizsgáltuk a SARS-CoV-2 sejtekhez történő kötődésében, melyek kijelenthetjük, bizonyítottan hozzájárultak a vírus felvételéhez is. A kísérletekben hő inaktivált SARS-CoV-2 vírust és különböző transzgén sejtvonalakat használtunk. Ezután egyéb gátlószereket próbáltunk, vizsgáltuk melyik lehet a leghatásosabb a vírus sejtbejutásának megakadályozásában. (https://www.researchsquare.com/article/rs-70340/v1)
A kapott tudományos eredményünkkel, akár mint egy új „támadási pontot” adhatunk újabb koronavírus gyógyszerek kifejlesztésénél. Az eredményeinket szabadalommal védettük le, ezzel is elősegítve a koronavírus elleni gyógyszerfejlesztéseket, ugyanis a gyógyszerfejlesztésben csakis a szabadalommal védett élettudományi eredmények hasznosulhatnak.
Az időskori memóriavesztésért felelős Alzheimer-kór korunk népbetegsége.
A világ népességének öregedésével viszont egyre több családnak kell szembesülnie idős családtagjaik szellemi leépülésével. Az Alzheimer-kór jelenleg gyógyíthatatlan, hiszen a betegség diagnózisakor az idős betegben már olyan fokú agyi leépülés tapasztalható, hogy azt jelenlegi gyógyszeres terápiával nem lehet kezelni. Az elpusztult idegsejtek ugyanis nem képződnek újra, így az Alzheimer-kór diagnózisakor a betegnek egy folyamatosan romló szellemi és ezzel járó fizikai leépüléssel kell szembenéznie. Az idegsejtek pusztulásával így egyre kisebb lehetőség adódik a hatékony terápiás lehetőségekre: az egyik, hogy a megmaradó sejtek fehérjeszintetizáló kapacitását növeljük, erről szól a második cikk. Ez a fajta megközelítés azonban hosszú távon nem adhat átütő sikert a betegek gyógyításában, hisz az idegsejteket károsító folyamatok fennállása mellett a megnövelt fehérjeszintetizáló kapacitású idegsejtek is előbb utóbb elpusztulnak. Mi a kutatásaink során arra helyezzük a hangsúlyt, hogy – megismerve az idegsejteket károsító folyamatok élettani hátterét – új terápiás lehetőségeket teremtsünk az idegsejtpusztulást kiváltó molekuláris folyamatok hatásainak blokkolására. Mivel ebben az idegsejtek felszínén jelen lévő és az Alzheimer-kór során felszaporodó cukrozott fehérjéknek, ún. proteoglikánoknak központi szerepe van, így kutatásainkat elsősorban ezekre a cukrozott fehérjékre fókuszáljuk. (Erről itt és itt olvashatnak bővebben.)
Az Alzheimer-kór kezelésében az is gondot jelent, hogy az agyat egy ún. vér-agy-gát veszi körbe, ezzel is megakadályozva a vérkeringésben felbukkanó, az idegsejtek működését negatívan befolyásoló hatóanyagok agyba jutását. A vér-agy-gát ultrahanggal történő megnyitása, bár laboratóriumi körülmények közt egy nagyszerű tudományos eredmény, azonban azt tudni kell, hogy az Alzheimer-kórban tapasztalt idegsejtkárosodás egyik oka, a normál esetben szigorú határt képző vér-agy-gát átjárhatóvá válása, károsodása. Mi, az agyat megfertőzni képes vírusok agyba jutási képességeinek megismerésével azt a célt tűztük ki, hogy olyan új utakat térképezzünk fel, amelyekkel hatékonyan megtörténhet az Alzheimer-kór új célpontjaira célzottan ható gyógyszermolekulák vér-agy-gáton történő átjuttatása. Tekintettel arra, hogy e területen új nemzetközi szabadalmat dolgoztunk ki, így ma tagjai vagyunk több olyan nemzetközi gyógyszerfejlesztési projektnek, amikben ezt az általunk kifejlesztett technológiát közvetlenül a gyógyszerfejlesztésben is alkalmazhatjuk.
Most, hogy a verseny a koronavírussal egyre újabb és újabb lökést ad a kutatásoknak, elképzelhető, hogy “melléktermékként” születik egy univerzális módszer, ami egyszerre több olyan betegségben, például Alzheimerben szenvedőn is segít, amire régóta nincs áttörés a gyógymódban?
Igen, melléktermék általában mindig keletkezik:) Jelenleg a mi esetünkben olyan melléktermék keletkezett, amit szabadalmaztatni is tudunk. Univerzális módszer akár még elképzelhető, hogy születik, de általában specifikusan közelítjük meg az adott területet, hiszen nagyon sokrétű egy biológiai folyamat, így a szabadalom is az adott betegségre összpontosít. Tehát mondhatom, hogy a koronavírus elleni terápiás fejlesztéseink mellett számos áttörést értünk el az Alzheimer-kór korai diagnózisában és célzottabb és hatékonyabb terápiájában.
Reméljük, hogy korunk valamelyik eddig gyógyíthatatlan népbetegségének vakcinájáról, szülessen az célzottan vagy véletlen “melléktermékként” Anett munkája során, hamarosan beszámolhatunk a Newjságon!
