Az Örökségvédelmi Hatóság próbafeltárást írt elő a Szarvas-Kovácshalom néven ismert lelőhely területén, amin áthalad az a kerékpárút, aminek építésének munkálatait már láthatjuk Szarvas belterületén, illetve Békésszentandrás külterületén is.
A mintegy ötszáz négyzetméteres feltárás az INTEGRÁL Építő Zrt. által kivitelezendő szakasz nyomvonalára esik, ami Békésszentandrás közigazgatása alá tartozik.
Az érintett területen három szondát nyitottak, avatott be a részletekbe a feltárást vezető Szarka József, a Tessedik Sámuel Múzeum régésze.
“Megvizsgáljuk, milyen a lelőhely rétegződése, sértheti-e a kerékpárút építése azt. Valószínű, hogy megelőző feltárásra már nem is fog sor kerülni, mert a kerékpárút-építés technológiáját tekintve elég nagy mélységben vagyunk. Tudtuk, hogy nagyon gazdag lelőhely van itt, a Kovács-halom környékén, ami a Szarvasi Arborétum közepéig, illetve a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem tangazdaságának komp felőli végéig nyúlik. Mintegy 800 méter hosszan érinti a kerékpárút a lelőhelyet, amiből a Körös-kultúra időszakából, a legkorábbi neolit újkőkori kultúra időszakából, az alföldi vonaldíszes kerámia időszakából, illetve a késő neolitikus Tisza-kultúra időszakából kerültek elő a legjellemzőbb leletek, de avarkori sírok, és újabban az Árpád-kor is jelen van ezen a lelőhelyen – mondta a régész.
A sokkorszakos lelőhelyen a legérdekesebb az őskoré, amikor egy már majdnem városias jellegű korai tell település alakult ki a lakódombon,
körülötte pedig sok hektáron a tell lakóit kiszolgáló mezőgazdasági népességnek a tanyái, nagycsaládi házai lehettek, tudtuk meg a régésztől.
Ennek a korszaknak sajátja, hogy nem voltak önálló temetők, hanem a házak mellett nagycsaládi sírcsoportokat alakítottak ki. A második szelvényben egy ilyen sírcsoportot találtak abban a két és fél méter szélességben, amit a kerékpárút építése miatt megbontanak. Eddig tizenöt sírt tártak fel, ami egy nagyobb méretű családi temetőhelyet sejtet.
“A sírok sajátja, hogy egy kivételével mindegyik test a bal oldalára volt fektetve, fejük kelet, lábuk nyugat felé nézett, arccal dél felé fordulva. Az egy kivétel arccal északnak nézett. A sírokban találtak mind zsugorítottak voltak, úgynevezett alvó pózban lettek a sírjukba helyezve. Edénymelléklet eddig egyetlen sírból került elő. Egy felnőtt és egy gyermek sírjában a csípőn egy-egy obszidián penge volt található, ami egy temetési rítus része is lehet, vagy csak egyszerűen egy övön hordott bőr tartóba volt helyezve, ami az idők folyamán elporladt”, árulta el a leletekről a feltárást vezető régész.
Több sírban okkernyomokat figyeltek meg, illetve két – mindkettő kisgyerek – sírban nyakláncok voltak. Egyiküknek még tejfogai voltak, a másik pedig csecsemő volt. Az egyik sok dentáliumgyöngyből állt, két nagyobb kauricsiga lógott rajta, másikban eddig csak kettő gyöngyöt találtak.
A sírok korát az őskoron belül nem tudták eddig meghatározni. Edénymelléklet nem volt, de egy sírból két rézgyöngy került elő, ami a késő neolitikum, kora rézkor időszakába, a Tisza-kultúra időszakába pontosítja a leletek korát, ami hatezer évesre tehető.
