Részletek a 10.B osztály fogalmazásaiból:
„Az online oktatás 2020 márciusában kezdődött el. Nagyon szórakoztatónak indult, és az iskolában a tanárok mindent megtettek azért, hogy a tanórák érdekesek és szórakoztatóak legyenek.
Novemberben, amikor újra az online oktatásra tértünk, már nem mindenki volt olyan elragadtatott és vidám.
Idővel mindenki belátta, hogy nem könnyű így tanulni. A bezártság és a mozgáshiány mindenkit megvisel.” (CzLl)
„Engem személy szerint mindig is érdekelt az interneten keresztül való tanulás. Különlegesnek találtam a magántanulók életét, viszont soha nem gondoltam volna, hogy valaha is meg fogom tapasztalni. Az online oktatás előnye, hogy magam osztom be a tanulásra szánt időt, a hátránya, hogy egész nap a gép előtt kell ülni.
A szüleim vendéglátósok, mindig nagyon sokat dolgoznak. A vírus miatt apukám „elvesztette” a munkáját. Nagyon megviseli ez a dolog, és már szívesen menne vissza dolgozni.” (BD)
„Az online oktatásnak vannak előnyei és hátrányai is, bár az utóbbiból egyre többet tudnék felsorolni. Eleinte tetszett, hogy itthon vagyok, nem kell korán kelni, hidegben az iskolába biciklizni. Most már érzem, hogy egyre lustább vagyok, napokig ki sem megyek a lakásból, hétfőtől péntekig a gép előtt ülök.
Hiányzik az iskola, hiányzik a közösség. Hiányzik, hogy elmehessek valahová, és jól essen hazajönni.” (BA)
„Egy tananyag feldolgozása egyedül mindig nagy kihívás, rengeteg időt és energiát vesz igénybe. Szükségünk lenne arra, hogy a tanár maximálisan ott legyen velünk, elmagyarázza az anyagot és gyakoroljon velünk. Ez online rendszerben valamennyire kivitelezhető, de nem az igazi.” (GV)
„Egy napom az online oktatásban úgy néz ki, hogy amint felkelek és elvégzem a reggeli rutinomat, beülök a gép elé az órákra és tanulok. Minden nap ebben az egyhangú körforgásban telik el. Azért sem szeretem az online oktatást, mert sokkal figyelmesebbnek kell lenni, követni kell a visszaküldési határidőket, ez számomra sokkal stresszesebb.” (KD)
„Tavaly március közepén, amikor bejelentették, hogy digitális oktatás lesz, először nagyon örültem. Úgy voltam vele, nem kell korán kelni, szabad leszek egész nap, de hamar kiderült, hogy ez a gondolatmenet téves. Minden nap sok feladatot kapunk, nehéz megérteni az anyagot, de a legnagyobb hátránya, hogy nem láthatjuk egymást és tanárainkat.
Bátran mondhatom, néha elveszem a sok információ között. Matekból feladatlap, angolból fordítás, irodalomból vázlatírás, rajzból hetente egy műalkotás készítése… nagyon könnyen meg lehet feledkezni egy feladat elkészítéséről. Hogy jó dolgokat is említsek, hétvégére sokkal kipihentebb vagyok, és akkor tanulok, amikor kedvem tartja.
Az elmúlt év nem is volt annyira jó, mint azt elsőre gondoltam. Remélem, még az idén visszamegyünk az iskolába.” (PB)
„Egyértelműen állítom, hogy nagyon nem szeretem az online oktatást. Egyszerűen nincs olyan dolog benne, ami jó lenne, és ahogy telnek a hetek, hónapok, egyre rosszabbul bírom ezt a helyzetet. Elveszítjük azokat a jó gimis éveket, amiről a szüleink mindig meséltek.
Minden nap legalább 5-ig tanulok, de az is megesik, hogy még este 7-kor is a házival foglalkozok.
Mind a magam, mind a világ összes embere nevében azt kérem, hogy a vírus mihamarabb tűnjön el az életünkből.” (PT)
„Számomra az online oktatás előnye, hogy én osztom be a napomat vagy a hetemet, ezáltal jól megtanulok az időmmel bánni. Az előnye még, hogy a leadott tananyagokat vissza lehet keresni. Hátránya számomra nincs, én kedvelem ezt az oktatást.” (BB)
„A képernyő előtt eltöltött idő és az egymástól való elzártság ráébresztett arra, hogy jobb a tantermi oktatás, tanáraink segítsége, társaink közelsége. Az online oktatási forma nehezebb a koncentráció szempontjából is, otthon anya lépteit hallom: „vajon mit csinál?”, észreveszek egy új funkciót a Meet alkalmazásban, meglátok egy új pókhálót a szobám sarkában…” (PR)
„Bár a tanítási órák online meg vannak tartva, nekem nagyon hiányzik a hagyományos, tantermi oktatás, mert hiányoznak az osztálytársaim, hiányzik a személyes kontaktus, a valódi órák hangulata, a szünetekben a csevegés, a találkozás más osztályokba járó, de baráti körömbe tartozó társaimmal. Ami kezdetben szimpatikus volt számomra (nem kell iskolába járni), az mára nagyfokú fásultságot okoz. Barátaimmal beszélgetve mindenki egyetért abban, hogy soha nem gondoltuk volna, hogy ennyire fog hiányozni az iskola, a tantermünk, a közösség és még a tanáraink is.” (SzF)
„2020 márciusában még nagy érdeklődéssel és izgalommal ültünk a gép elé az első online órán. Mára mindez a napi rutinunk részévé vált. Izgalomból megszokás lett.
A digitális oktatásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Március óta egy teljesen új világgal kellett megismerkednem, vagyis egy eddig teljesen új oktatási- tanulási forma váltotta fel a megszokott iskolai hétköznapokat. Különféle megmérettetéseink is vannak, mint az online feladatlapok, netes kérdőívek, házi fogalmazások, videóhívások. Ennek a rendszernek a legnagyobb előnye a saját időbeosztás, és a legnagyobb hátránya a módszer személytelensége. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy ez az elmúlt év nem is volt olyan rémisztő, mint amilyennek elsőre gondoltam.” (VG)
„A tanulási nehézségek mellett van az online oktatásban sok jó dolog is. Többet lehetek a családommal, a testvéreimmel, akik más városban tanulnak, de most ők is itthon vannak. Több családi programot csinálunk, és jobban értékeljük az együtt töltött időt.” (VK)
„Az online oktatásban az órák közti szünetek rövidebbnek tűnnek, és van, amikor egymásba is csúsznak az órák, ezért sokat ülünk egyhelyben, nem mozgunk eleget, hacsak nem sportolunk valamit itthon. Igaz, mostanra már nincs is sok kedvem bármit is csinálni, megmozdulni sem.
Az osztálytársainkkal, a barátainkkal is nehezebb a kapcsolattartás. Otthoni tanulásra vagyunk kényszerítve, és az iskola sem szervezhet közös programokat, és még a versenyek is online történnek.
Egy éve ilyenkor sokan örültünk a „kényszerszünetnek”, de szerintem a legtöbben már visszasírjuk a tantermi oktatást. Várjuk, hogy újra együtt nevessünk, tanuljunk a hagyományosan megtartott órákon.” (KH)
Összeállította Dr. Laukóné Adamik Edit of. – Vajda Péter Evangélikus Gimnázium