A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai jelenleg vegyész mesterszakon folytatja a tanulmányait Seres László, akiről édesanyja posztolt a Facebookon egy hírt, miszerint fia harmadszor nyerte el a Szegedi Tudományegyetem Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány Kuratóriumának Díját.
Ez áll a honlapon: Örömmel és büszkeséggel tesszük közhírré, hogy csoportunk szakdolgozója Seres László immáron harmadszor nyerte el a Szegedi Tudományegyetem Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány 2020-2021-es ösztöndíj pályázatán az Alapítvány Kuratóriumának Díját. A csoport minden dolgozója és hallgatója nevében őszintén gratulálunk az elismeréshez és további sikeres egyetemi éveket kívánunk Lászlónak.
A hírt kutatócsoportjának vezetője, Juhászné dr. Csapó Edit osztotta meg honlapján, amin két bejegyzéssel lejjebb görgetve egy decemberi poszt arról szól, hogy Laci a Tudományos Diákköri Konferencia Kémia II. szekciójában I. helyezést ért el. Az alatta levő, novemberi keltezésű hír ismét a szarvasi fiatalról kelt, amiben dr. Csapó Edit arról tudatja az olvasókat, hogy az első évfolyamos vegyész mesterszakos hallgató személyében újabb ÚNKP nyertest üdvözölhetnek csoportjában.
Négy éve ott voltunk, amikor még a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanulójaként pályázatával elnyerte a Szarvasért Alapítvány szarvasi fiatalok felsőoktatásban történő iskolakezdését segítő támogatását. Azóta elrepült az idő, és ahogy a fentiekből kiderült, Seres László elvégezte az alapszakot a Szegedi Tudományegyetem vegyész szakán, és folytatja azt MSc-n.
A Szarvasért Alapítvány kuratóriumának tagjai most hátra dőlhetnek, és nyugtázhatják, hogy beiskolázási támogatásuk jó helyre került.
Lacit kérdeztük, mi kell ahhoz, hogy valaki sorozatban nyerje el az ösztöndíjakat. Előre eláruljuk, Laci átlaga 4,8 körül mozog, ráadásul olyan szakterületen, amihez az emberek 99 százalékának halvány micellája sincs.
Seres László: Az első pályázatok esetén a jó tanulmányi eredményekkel, majd az ezt követő években csatlakoztam Csapó Edit kutatócsoportjához, ahol több kutatási projektben is részt vettem, ennek köszönhetően pedig már jelent meg olyan tudományos közlemény, amelyben társszerzőként vagyok megemlítve, ez pedig az átlagaim mellett többletpontokat jelentett. Ezen felül már több konferencián is előadtam a kutatási témámat, melyekért szintén pluszpontot kaptam.
Jelenleg az egyetem oktatási tevékenységeiben is részt veszek demonstrátorként, azaz tulajdonképpen laborgyakorlatot tartok egy oktató segítségével az alsóbbéves vegyészeknek, illetve gyógyszerészeknek. Ezért is pluszpontokat lehet szerezni az ösztöndíjak megpályázásakor.
Befejezted a BSc-t, az MSc-képzésen első éves vagy. Milyen szakmát kaptál a kezedbe a BSc végén?
Az alapszak elvégzésével vegyész végzettséget kaptam, ezzel már akár egy gyógyszergyárban vagy egy vegyipari cégnél is el tudnék helyezkedni laboránsként, azonban ez még főleg csak az egyszerűbb, rutin mérések elvégzésére lenne elegendő.
Milyen témából írtad a szakdolgozatodat a BSc végén?
A szakdolgozatom bővebb témája a kolloidális gyógyszerhatóanyag szállító rendszerek tervezése, ezen belül pedig vegyes összetételű micellák képződésével foglalkoztam. Ez első hallásra igencsak ijesztőnek hangozhat, de hasonló anyagokkal a mindennapi életünk során is találkozhatunk, gondoljunk csak a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kozmetikumra, a micellás vízre vagy a legegyszerűbb, tisztításra már régóta használt kemikáliára, a szappanra.
Milyen szakon folytatod az MSc-n?
Tavaly nyáron vegyész mesterképzésre nyertem felvételt. Ez a szak tulajdonképpen az eddigi, kémia BSc-s tanulmányaimnak a folytatása, lényegében kéz a kézben járnak. A mesterképzésen belül pedig a gyógyszerkutató vegyész szakirányt végzem jelenleg.
Van már elképzelésed, hol szeretnél elhelyezkedni az egyetem befejeztével?
Ez egyelőre még egy távolabbi cél, annak ellenére, hogy jövő júniusban már minden bizonnyal elvégzem a képzést és okleveles vegyész leszek. Mindez annak köszönhető, hogy addig szeretném ütni a vasat, amíg meleg, így az MSc után szeretném tovább folytatni a tanulmányaimat a Kémia Doktori Iskolában, szintén Szegeden. Ezután két opció áll majd előttem: maradok az egyetemen és kutatóként ott folytatom tovább a pályafutásomat, vagy elhelyezkedek egy gyógyszergyár vagy vegyipari vállalat kutató-fejlesztői részlegén. Mindkét esetben valamilyen labormunkával, kutatással szeretnék foglalkozni, hiszen ez az a terület, ami az egyetem alatt a legjobban megfogott. Dönteni még nem sikerült, de ez marad a jövő zenéje.
Mik a távolabbi terveid a leendő szakmádban?
Egy kutatórészleg vezetésével szívesen foglalkoznék, legyen az akár akadémiai szférában, akár az iparban. Ehhez a feladathoz mindenképp szeretnék felnőni, főleg a naprakészség és a szakmai problémamegoldás tekintetében. Amennyiben sikerülne egy ilyen vezető pozíciót betölteni, szeretnék emberileg is helyt állni, ehhez viszont még nagyon sok tapasztalatot kell gyűjtenem.
Nem maradt más hátra, hogy sok szerencsét kívánjunk Lacinak a tervei megvalósításához, addig is figyelni fogjuk kutatócsoport-vezetőjének, Juhászné dr. Csapó Editnek a honlapját.
