Orbán Viktor szerdán – az eredeti elképzelését felülbírálva – bejelentette, hogy az általános iskolás korúak közül csak az alsósoknak és az ovisoknak nyitja meg a kapukat. Sok szülő fellélegzett, főleg azok, akiknek érettségiző gyermeke mellett van felsős is, és attól tartott, hogy az haza fogja vinni a vírust a testvérének.
A médiában megjelent felmérések alapján többnyire az a következtetés vonható le, hogy a szülők nagy része nem szeretné iskolába engedni felsős gyermekeiket hétfőtől. Hozzánk ezzel kapcsolatban inkább az ellenkezőjéről csapódnak le vélemények, de ezekből nem alakítható ki reprezentatív vélemény.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs tegnapi online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a köznevelés fokozatos nyitásának érvei közé tartozik az is, hogy a március 8-tól nyitva lévő bölcsődék esetében jók a tapasztalatok, járványgócok nem alakultak ki, idézi az MTI.
Az MTI terjedelmes közleményéből ollóztunk ügyelve arra, hogy annak értelme, tájékoztatási célja ne változzon:
A jelenléti oktatás azért az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán kezdődik, mert a nyitási folyamattal egyre több szülő tér vissza a munkahelyre, amellyel a jelenleg gyermekfelügyeletet ellátó intézményekben is nő a gyermekek száma – mondta, hozzátéve, hogy szerdán a gyermekek 11 százaléka volt jelen az óvodákban.
A korábbi tapasztalatok szerint a gyermekek fele, kétharmada tér vissza első körben az intézményekbe – mondta Maruzsa Zoltán.
Az általános iskolák alsó tagozatán elinduló jelenléti oktatásról azt mondta: amellett, hogy a szaktanári rendszer hiánya miatt a tanulók egy osztályban vannak, jelentős érv az is, hogy a digitális oktatás ebben a korosztályban hatékony a legkevésbé.
Emellett a gyermekek továbbra is kevésbé fogékonyak a vírusra, az adatok alapján az óvodás és alsó tagozatos gyermekeknél még alacsonyabb a fertőzés aránya: alsó tagozaton fele, harmada volt, mint a felső tagozaton – mondta, hozzáfűzve, hogy a középiskolákban a tavaly novemberi adatok szerint három-négyszeres volt a fertőzés aránya.
A köznevelésért felelős államtitkár kitért arra is, hogy az oktatás-szervezés kérdéséről a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével és a Pedagógusok Szakszervezetének vezetőjével is egyeztetett, akik üdvözölték a kormány döntését a köznevelés nyitásáról.
Hangsúlyozta azt is, hogy az oktatás-szervezés terén minden racionális, helyben megvalósítható megoldást, amely még biztonságosabbá teszi a jelenléti oktatást, meg lehet próbálni, de azt nem lehet megvalósítani, hogy mindenhol megfelezzék az osztályokat, mert ahhoz kétszerannyi pedagógusra lenne szükség.
Beszélt arról is, hogy ha egy szülő nem akarja óvodába, vagy iskolába küldeni a gyermekét, arra lehetősége van, a távolmaradást az intézményvezetők engedélyezhetik.
Az azonban nem várható el a pedagógusoktól, hogy a jelenléti oktatás mellett digitális oktatást is tartsanak, mert technikailag nem kivitelezhető – emelte ki.
Hozzátette, hogy aki a tanév során 250 óránál többet hiányzik, az év végén osztályozó vizsgát tehet a tantestület döntése alapján.
(MTI 2021. április 15., csütörtök 16:18 – hwp \ bdó \ kvs – Egészség-járvány-oktatás)
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezet az ADOM Diákmozgalom kérésére készített azon szülők számára egy igazolási kérelem mintát, akik úgy gondolják, hogy nem engednék a gyermeküket iskolába.
Ebben hivatkoznak Emmi egy rendeletére, ami kimondja, hogy “a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”. A jelenleg fennálló járványhelyzet és az ebből eredő fokozott fertőzési kockázat olyan alapos indok, ami miatt a szülő kérheti a mulasztás igazolását.
A TASZ Facebook-oldalán folyamatosan frissülnek az ezzel kapcsolatos információk:
