Hétközi fordulót rendeztek a megye élvonalában, méghozzá a tizenkettediket, amelyen a Gyula csapatát láttuk vendégül. A kora tavaszi gyulai meccsen egyetlen góllal bizonyultunk jobbnak, úgy gondolom, ebben a kiélezett végjátékban, mindenki előre elfogadta volna ezt a szerény arányú góltermést, egyben győzelmet.
60. perc: Sindel végezhetett el szögletet balról, remekül tekeredő labdájára Bány érkezett a rövid saroknál, és ha már ott volt, mi sem természetesebb, hogy három méterről a kapuba fejelt. 1-0.
Ahogy a megyei újság sportrovatában olvashattuk, a gyulai edző nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ki szerzi az első gólt, mert annak a csapatnak egyértelműen megnőnek az esélyei a mérkőzés megnyerésére. Nos, Szentléleki Úr nem a levegőbe beszélt, mert már az első percekben kapunk elé szorítottak minket az ellenállhatatlanul kezdő vendégek, nem sokat találkoztunk a labdával ebben az időszakban, sőt Kukla a hálóba is talált, de ezt leshelyzet előzte meg. Idővel engedett a szorításból a vendég csapat, a saját maga diktált tempót ők maguk sem bírták, így lassan kiegyenlítődött a játék, csupán egy Nagy Gergely szabadrúgást jegyezhettünk fel. A második félidő első percében alakult ki helyzet a kapunk előtt, de ez Kasiknak nem okozott különösebb gondot. Percek múltán Sindel játszotta magát tisztára, de a kapujából kifutó Kajári belevetődött a lövésébe. Alig telt egy perc, szintén Sidel előtt adódott lehetőség egy pontrúgás után, de lövése centikkel célt tévesztett. Ebben az időszakban már a mi akaratunk érvényesült a pályán, ennek gyümölcse volt a remek Bány fejes, amely a vezető találatunkat hozta. A hajrára fordulva Zima sarokkal megküldött labdája ment kapufa mellé, majd Sindel zárhatta volna le véglegesen a meccset kétszer is, de előbb kapu mellé, majd fölé helyezett.
A látottak alapján elmondhatjuk, hogy nem indult könnyen számunkra a meccs, és még akkor enyhén is fogalmazunk, a félidő közepére tudtuk rendezni a sorainkat valamelyest, de nem különösebben volt megnyugtató a játékunk. A második félidő viszont, igazi pálfordulást hozott, mert tovatűnt a gyulai fölény, átvettük az irányítást, ami meghozta a vezetést is. A gól után nem tudott újítani a vendég gárda, egy-két pontrúgás után még izgulhattunk kissé, de a fáradság már béklyót kötött a lábaikra, így magabiztosan őriztük soványka, de annál értékesebb előnyünket a hármas sípszóig. Igazi csapatmunka volt ez a győzelem, mert mindenki szívvel-lélekkel odatette magát, de ma rangidős játékosaink mutatták az odavezető utat. Szombaton ismét egy komoly erőpróba áll előttünk, az utóbbi időben figyelemre méltó eredményeket elérő Szeghalom lesz az ellenfelünk, idegen környezetben.
Szarvasi FC 1905 – Clean Way-Gyulai TFC 1-0 (0-0)
Szarvas, Erzsébet liget – 200 néző. Játékvezető: Hajdú Dávid (Nagy Z., Németh B.)
Szarvas: Kasik V. – Kiri M., Bány I. B., Polonszki P. (Klimaj Z.), Deli L., Bakró G., Bozsó L., Zima D. (Mojzsis M.), Varga I. (Szikora M.), Furár R., Sindel R.
Vezetőedző: ifj. Somogyi János
Gyula: Kajári J. – Nagy S., Radics D., Szabó Cs., Kukla Zs., Repisky D. (Bondár A.), Nagy G. (Szász Gy.), Jimoh D. (Barthalos D.), Zsömbörgi M., Pilán R., Bozsó M.
Vezetőedző: Szentléleki Béla
Gólszerzők: Bány I. B. 60′
Edzői nyilatkozatok:
ifj. Somogyi János: – A szerda–szombat ritmus ellenére az osztály színvonalát meghaladó mérkőzésen, játékosaim óriási szívének köszönhetően szép győzelmet arattunk.
Szentléleki Béla: – Egy jó ellenféllel szemben végig remekül játszottunk, végül egy pontrúgás döntötte el a találkozó sorsát. A döntetlen reálisabb lett volna.
Tudósítás: Furár Tibor (szarvasifc.hu)
Fotó: Kovács Bence
