Fajtabemutatóra invitálták a Newjságot a közelmúltban Nagyrátára, a Betamag–Trade Kft. telephelyére. Az egésznapos bemutató szántóföldi részére értünk oda, amikor a cég által képviselt KWS búza és árpa fajtáival ismerkedhetett meg a nagyszámú érdeklődő, amit egy nagyon látványos drónos permetezés követett.
Steinmacher Lászlóval, a Betamag–Trade ügyvezető igazgatójával ültünk le egy beszélgetésre a nagyszabású és nagysikerű esemény másnapján. Elmondta, hogy 10 éve jelentek meg a magyar piacon a többségi családi tulajdonban levő német nemesítőház, a KWS fajtáival. A KWS domináns szereplője az európai kalászos piacnak, minden nagy – német, francia, lengyel – piacon vezető szerepet játszik. Cégével a nemesített fajtáik közül őszi árpa- és búza fajtákat, valamint őszi rozs -, illetve a cukorrépahibridjeieket képviselik Magyarországon.
“Abszolút nulláról indultunk, és tíz év alatt eljutottunk oda, hogy ismert szereplői vagyunk a magyar kalászos piacnak, ez alatt az idő alatt dobogós, vagy dobogó közeli helyre jöttünk fel”, jelentette ki Steinmacher László.
Véleménye szerint a valós piaci pozíciót a ténylegesen fémzárolt tonnák tükrözik. Ennek tekintetében az utóbbi években a második és az ötödik hely között változott az aktuális helyezésük.
A bemutatóról szólva elmondta, tavaly ősszel parcellákra bontva elvetették, amiket forgalmaznak, árpából 6, búzából 13 fajtát, bőtermő malmi, bőtermő, illetve extenzív, és egy úgynevezett járóbúza kategóriájút.
Ezek jellemzően nagy termőképességű, hozamorientált fajták, picit szerényebb beltartalommal. A környékbeli nem túl erős földeken értek el már 10 tonnát hektáronként, de a 7-7,5 stabilan betakarítható.
A Guinness-rekordot a KWS búza fajtái tartják, jelentette ki. 2019-ben 16,7, 2020-ban 17,4 tonnát tudtak, igaz, Új-Zélandon, ahol 2000 milliméter eső esik egy évben.
Magyarországon átlagban 900 ezer-1 millió hektáron termelnek őszi búzát, 2-300 ezer hektáron őszi árpát. Előbbi vetésterületre visszaszámolt átlaghozam olyan 5-5,5 tonna körül van, ami óriási szórást mutat a 4 és a 11 tonna között. Ezek jelentősen elmaradnak a francia vagy német átlagtól, de nálunk a német hosszú és az angol extra hosszú tenyészidejű fajták nem működnek.
Arra a kérdésünkre, hogy ez a terméskülönbség vajon a földek minőségéből adódik, így válaszolt: “Nem is okosabbak és a földjeik sem jobbak. Ott több a csapadék. Amikor Franciaországba megyek az anyavállalathoz, és egy hete nem esett az eső, akkor ott már azt mondják, hogy nagyon nagy szárazság van”.
Az elmúlt 10 év fejlesztéseinek köszönhetően a nagy termőképességű, korábban jellemzően takarmány, vagy euro minőségre képes búzafajtáik beltartalmában jelentős előrelépés következett be, a hozam mellett már ezek a búzák is tudják az átlagos malmi minőséget.
Beszélgetésünk zárásaképp elmondta, hogy árpából nagyon jó anyagok jönnek német nemesítésből, ezért ő egy igen jelentős fejlődést prognosztizál a KWS árpafajtái számára.
