‘A köz szolgálatáért’ érdemjel arany fokozatát kapta a belügyminisztertől Csabacsűd és Örménykút jegyzője, Kasikné Csík Zsuzsanna július elején a közszolgálati tisztviselők napja alkalmából. A megtiszteltetésben mindössze négyen részesültek az idén, közülük ketten érdemeltek arany, egy fő bronz fokozatot, egy fő pedig emléktárgyat kapott.
“Több mint két évtizedes kimagasló szakmai tevékenysége elismeréséül, a közszolgálati tisztviselők napja alkalmából Kasikné Csík Zsuzsanna asszonynak ‘A köz szolgálatáért’ érdemjel arany fokozatát adományozom”, áll az arany érdemjelet kísérő, dr. Pintér Sándor belügyminiszter aláírásával ellátott emléklapon.
Augusztus közepén nyugdíjba vonul Csabacsűd jegyzője, hivatalát korábbi helyettese, Miskó Bence viszi tovább.
Kasikné Csík Zsuzsanna pedagógusként kezdte pályáját Kondoroson, amit 1990 óta Csabacsűdön gyakorolt egészen 1998-ig. Akkor jelentkezett a hivatal felhívására, melyben gyám- és munkaügyest kerestek. 2006-ban, mikor az akkori jegyző, Paluskáné Udvarhelyi Judit hivatalt váltott, és Szarvasra távozott aljegyzőnek, pályázatot írtak ki a megüresedett pozícióra.
Sikeresen pályázatot nyújtot be. Így lett Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának jegyzője, majd a hivatalok összevonását követően Örménykúté is.
Az azóta eltelt 15 évre így emlékszik vissza: “Nem volt egyszerű, mert rengeteg változással volt teli. A jogszabályok egyre gyorsabban változtak. Ez biztos hatalmas munka volt a jogalkotóknak, de nekünk, a jogalkalmazóknak is nagy feladat volt ezen változások követése.
Azóta is hálás hivatali elődjének: “Abban, hogy idáig eljutottam, a feladataimat sikeresen el tudtam végezni, a korábbi jegyző, Paluskáné Udvarhelyi Judit nagyon sokat segített. Mellette tapasztaltam meg, hogy milyen a közigazgatási munka, a jogalkotás.”
Arra a kérdésre, hogy hivatali ideje alatt mi volt számára a legnehezebb, a hatósági ügyintézést jelölte meg: Amikor közvetlenül az ügyfelek panaszait kell orvosolni úgy, hogy a jogszabályoknak megfeleljünk, ugyanakkor az ügyféllel is elfogadtatni azt, hogy a jogszabályoknak neki is meg kell felelni, az egyéni sérelmeik, azt nem írhatják felül.
“Nagyon megviselt, amikor – még gyámügyesként – gyermeket kellett elvenni családtól. Az, hogy a gyermek védelmében kell néha olyan döntést hozni, ami szülőként nagyon megérinti az embert. Az egy nagyon drámai helyzet volt”, emlékezett vissza egy esetre, ami mind a mai napig foglalkoztatja.
Arra, hogy a jegyzői feladatok mely részét szerette a legjobban, így válaszolt: “Nagyon élveztem a helyi jogalkotást, a testületi munkát, még ha azok nem is voltak a legegyszerűbbek”.
Szeretem, amikor a szabályoknak megfelelően tudunk eljárni.
Különleges feladata is volt, amikor 2009-ben Frankó János nyugdíjba ment, és az időközi választást kellett megszerveznie.
Arra a kérdésünkre, hogy mi volt a legörömtelibb pillanat jegyzői pályáján, hosszú gondolkodás után azt felelte, hogy talán ez a július 5-i pillanat, amikor elismerték, hogy nem volt hiábavaló ez a pár év. Rögtön hozzátette, közben is kapott elismerő szavakat, amik nagyon jól estek neki. Egész pályája során nagyon jó munkakörnyezetben, segítőkész és kreatív csabacsűdi és örménykúti polgármesterrel, együttműködő aljegyegyzővel és szorgalmas, ügyfélbarát munkatársakkal dolgozhatott. “Remélem, ők is úgy élték meg ezt az időszakot, hogy jó volt velem dolgozni.”
“Hogyan tovább?”, tettük fel a kérdést.
“Egyszerű emberi terveim vannak. Az unokákkal, a gyerekeimmel, a szüleimmel szeretném az időmet tölteni. A nyugdíjasok hajszolt életét szeretném élni”, mondja nevetve, mert ezt hallja mindenkitől, hogy nekik van a legkevesebb szabadidejük.