G.E.
Szombaton este újra egy Molnár Ferenc alkotásnak örülhetett a Szarvasi Vízi Színház közönsége. Ezúttal a Zenthe Ferenc Színház mutatta be Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékát Bakos-Kiss Gábor rendezésében. Az előadás a X. Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál 12. versenyprogramja.
Molnár Ferenc e darabját 1907-ben írta, ebben az évben íródott A Pál utcai fiúk című regénye is. 1907-ben a Vígszínház mutatta be, az Ördög szerepében Hegedűs Gyulát láthatták az ősbemutatón. Az ördögből több filmfeldolgozás készült, az első 1908-ban, a New York-i premier évében The devil címmel.
„A téma, amelyet a darab feszeget, felborzolta a kedélyeket: Molnár nemcsak leplezetlenül ábrázolja a férfi és nő viszonyát, hanem – zseniális ötlettel – az Ördög szerepeltetésével a tudatalatti, a logikátlan cselekedeteket is magyarázza.” – olvasható a darabról a Wikipédián.
A szellemes, fordulatos cselekmény tele van meglepetésekkel. A párbeszédek mesteri megírása, amely jellemző minden Molnár műre, már e korai írásában is zseniális. A mondatok erkölcsi igazságot, sőt bölcsességet fogalmaznak meg, szellemesen, kifejezően, amelyek megragadnak a nézőben.
A rokonszenves festő, János (Szabó P. Szilveszter) éppen legjobb barátja feleségét, Jolánt (Bozó Andrea) készül lefesteni, mikor megjelenik körükben az Ördög (Ágoston Péter) – aki dr. Kovács néven mutatkozik be, és belelát a festő legtitkosabb gondolataiba, azokba, amelyeket megfogalmazni sem mer. János próbálja elnyomni érzéseit, de az Ördög érzékeli, hogy nem közömbös barátja felesége iránt. Jolánnal meghívatja magát az estélyükre, ahol elhiteti a szerelmes festővel, Jolán nem visel semmit kabátja alatt, a nőt a feltételezés is sérti. Közben Jolán közvetítésével éppen házasodni készül (szemtelen) Elzával (Hege Veronika), akit azért akar feleségül venni, hogy Jolánnal kapcsolatos érzéseit elnyomja. Molnár Ferenc mély párbeszédei, amit az Ördög provokál, olyan érzéseket váltanak ki a szereplőkből, amelyekről maguk sem tudtak, de sokkal tisztábban látnak magukkal és másokkal kapcsolatban is.
Nagyon jó színészi játékokat láttunk a színpadon. Az Ördög magabiztos, kíméletlen szembesítéseit Ágoston Péter zseniálisan tolmácsolta. Szerepe szerint szemtelen, csipkelődő, cinikus. Nyersen őszinte mindenkivel, rávilágít az összefüggésekre – mindezt a szemekből kiolvasva, és tudjuk, hogy a szem a lélek tükre. Ágoston Péter játéka attól volt jó, hogy hatalmas gesztusok helyett csak halkan beszélt, ha felemelte a hangját, annak jelentősége volt. Kiváló főszereplőt láttunk, egy fiatal színész különleges jutalomjátékát!
Jolán és János hat éve éppen, hogy egymásra találtak, de szegények voltak, mára az úri társaság előkelő tagjaivá váltak – igaz ezt mindkét esetben Jolán férje László (Máté Krisztián) tette lehetővé. A kettőjük közötti vonzalom azonban nem változott, amit mindketten lepleznek magukban. Szabó P. Szilveszter Jánosa igazi úriember, kész félreállni, azt hiszi, ha feleségül veszi Elzát az érzéseit eltakarhatja. Szabó P. Szilveszter játéka nem látványos, de János belső vívódását, a szelídségét, a felháborodását, érzelmei leplezését, lelki sebeit megmutatva többnyire testbeszéddel bravúros, és a közönségnek többet mondott a szavaknál, mert érzéseit láthattuk. Jolán törékeny nő, aki vergődik férje és a festő között. Érzi, hogy távol kell tartania magát az Ördögtől, de ez nem megy, szinte bábként teljesíti kéréseit (utasításait). Bozó Andrea is nagyon jól játszott, érzékelhető volt kétségbeesése. De természetesen minden színművész játéka kellett ahhoz, hogy tökéletes előadást lásson a Szarvasi Vízi Színház nézőközönsége.
Igazi békebeli színjátékot láttunk, Molnár szövegét a színészek megtöltötték élettel, ami úgy hatott, mintha magunk is részei lettünk volna az eseményeknek.
A szép díszlet- és jelmezterveket Ondraschek Péter készítette, az előadás dramaturgja Deés Enikő volt. Rendezte Bakos-Kiss Gábor.
Galamobs Edit
A fotókat Kepenyes Balázs készítette.
