“Történelmünk során augusztus 20-a összetett ünnepé vált, több vallási és világi eseménynek, az államalításnak, az államalapító Szent István szenté avatásának, a Szent Koronának, valamint az aratás végének is emléket állít”, mondta az ünnepi műsor vezetője, Balláné Tóth Krisztina ma délelőtt, a szentandrási katolikus templom előtti Dísztéren. “A hagyomány szerint erre a napra sütötték az új búzából az első kenyereket, búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek, amit a földesúr, a tiszttartó, vagy a gazda elé vitték. A mulatságon ettek, ittak, rendszerint tánccal zárták”, foglalta össze az ünnep kenyérrel összefüggő részét.
“Augusztus 20-a történelmünk legrégebbi hagyományaira vezethető vissza, mely egyben a független keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezer éves folytonosságának emléknapja is. István amikor Magyarországot megalapította, törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta. Tudta, sikerrel csak olyan kormányzás járhat, amely a magyar emberek érdekeit, hagyományait tartja szem előtt”, fogalmazott Hévizi Róbert, a nap ünnepi szónoka, aki gondolatait Mária királysága köré fűzte.
Felelevenítette: egyházi ünnepből állami ünneppé Mária Terézia, munkaszüneti nappá Ferenc József tette. 1949-től, a sztálini alkotmány kihirdetésétől a rendszerváltásig az Alkotmány ünnepe volt.
“A kenyér a magyar ember számára mindig is az életet, a megélhetést, az otthont jelentette. Azzal, ahogyan a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel ünnepeljük, hogy haza és az élet összekapcsolódik”, sommázta zárásul beszédét Hévizi Róbert.
Az ünnepi műsorban Reményik Sándor Mindennapi kenyér versét szavalta el Juhász Gergő. Két blokkban is fellépett a Tessedik Táncegyüttes négy táncosa, Boldizsár Nóra, Balla Lili, Ördög Géza, Szabó Róbert.
A program zárásaként Sinka Imre polgármester megszegte az új kenyeret, majd segítői feldarabolták, és a hagyományoknak megfelelően körbekínálták.
