A héten rendezték meg a 45. Halászati Tudományos Tanácskozást, vagy közkeletű nevén HAKI-napokat.
A szerdán és csütörtökön lezajlott konferenciát dr. Halasi-Kovács Béla, a HAKI vezetőjének rövid tájékoztatóját követően dr. Kovács Melinda, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitotta meg. Megnyitójában bemutatta a 2021. február 1-ével létrejött MATE-t.
Elmondta, immár teljes egészében 22 intézet keretében folyik az oktató és kutató munka. Öt campuson 13 ezer diák tanul. A hálózat lefedi a teljes Dunántúlt, valamit Közép-Magyarország nagy részét.
Ezen intézetek egyike a szarvasi NAIK-HAKI is, ami így a kutatások mellett integráltabban tud részt venni az oktatási tevékenységben is “a szinergiák minél hatékonyabb kihasználása érdekében”.
Kiemelte az akvakultúra szerepének jelentőségét, aminek következménye a hal húsfogyasztáson belüli emelkedése. Gazdasági haszna mellett az ökológiailag pozitív hatása miatt is felértékelődött az ágazat tevékenysége.
Babák Mihály polgármester örömét fejezte ki, hogy az oktatás, a tudás, a kutatás és a gazdaság egymásra talált. Visszautalt Tessedik Sámuelre, aki az országban elsőként oktatott “szarvasi parasztokat”, hogy megéljenek.
Az előadások sorát dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitotta, amiben a “blue bioeconomy” céljait és a célok megvalósításához rendelkezésre álló eszközöket vázolta.
Őt dr. Halasi-Kovács Béla, a MATE Halászati Kutató Központjának kutatóközpont-vezetője követte. Előadása a Horizon Europe program keretei között történő édesvízi akvakultúra-fejlesztés lehetőségeiről szólt.
Az idei témák között innovatív haltermelési technológiákról, haltakarmányozás új megoldásairól, természetesvízi halgazdálkodásról, halfeldolgozásról, halfogyasztásról és a hozzá kapcsolódó marketingről, halgenetikáról és halélettanról, halkórtanról, valamint a IMMUNALGA projekt eredményeiről hallgathattak a két nap alatt a résztvevők.
