Babák Z
Történelme legnagyobb kivitelezési munkájának átadásával zárta fennállásának 39. évét az Integrál Építő Zrt., Szarvas legnagyobb építőipari cége.
Az 1981-ben Bődi János által még gmk-ként indított vállalkozást immár öt éve fia, Bődi Péter viszi tovább.
“Majd 40 évünk alatt minden tekintetben, időben, térben, pénzügyi értelemben is a legnagyobb kivitelezési munkánk volt az eredetileg 1896-ban megépült, a magyaros szecesszió jegyeit viselő Petőfi szálló épületének felújítása”, fogalmazott Bődi Péter. Nem először ejtettünk szót erről a beruházásról, melynek első üteméről, a 450 négyzetméteres Vigadó, a ma Szecessziós ház – Multifunkciós tér nevet viselő sarki épületrész felújításáról négy éve már hírt adtunk. Azt követően nyerték el az 1800 négyzetméteres Tóth József Színház felújítási, kivitelezési munkálatait is, amelynek ünnepélyes átadása idén szeptember 4-én történt.
“Messze nem csak egy műemlék épületről beszélünk, hanem Szentes városának ikonikus helyszínéről. A Kurca parti város minden polgára a szívében hordozza ezt az épületet. Már maga a tény, hogy megújul, hatalmas érdeklődést generált” – mondta az Integrál vezetője.
“Az épületet a 90-es, majd a 2000-es évek során két hullámban – az idézőjelbe tett – felújítások során a „beruházók” annyira szétverték, szétbontották, hogy szinte csak a tetőszerkezet és a falak maradtak, azok is nagyon károsodott állapotban” – elevenítette fel az épület nem túl dicsőséges utolsó évtizedeit.
A magyaros szecessziónak, mint építészeti stílus különleges épületéről van szó, melyből igen kevés épült az országban. Jellemző rá a túldíszítettség, illetve az organikus motívumok használata, amiért elsőre úgy tűnhet a szemlélőnek, hogy egy kicsit túldíszített az épület.
Az épületet az a Komor Marcell tervezte aki Lechner Ödön – a magyaros szecesszió megteremtője, az Iparművészeti Múzeum tervezője – leghíresebb tanítványa volt, és szellemi örökösének tekintette magát.
Ahogy az épület formavilága, úgy a felújítása is egyedi megoldásokkal volt tele, árulta el az Integrál vezetője. Hozzátette, ha valaki nem dolgozott ilyen épületeken azelőtt – ami nem jellemző, hiszen ezen stílusból nagyon kevés fennmaradt munka található meg –nem tudja a megszokott eszközkészletét használni. Ettől vált a feladat nagyon különlegessé és egyedivé, és ez okozta azt is, hogy a tervek az elejétől kezdve folyamatosan módosultak, változtak egészen a végig.
Az egyik különlegessége, ugyanakkor nehézsége a munkának az volt, hogy a meglévő épület alá pincét is terveztek, ahová a színházi kiszolgálórészek kerültek. “Meglévő épületbe pincét építeni egyébként is nehéz dolog, főleg egy veszélyes állékonyságú, nem is jó állapotú épület alá”, mondta. Ennek ellenére körülbelül 500 négyzetméternyi alagsor került megvalósításra az épület alatt. A kivitelezést az sem könnyítette meg, hogy egyszerre kellett megfelelni a műemléki funkcióknak, és a modern színházi funkcióknak, beleértve annak épületgépészetét, színháztechnológiáját, szellőzéstechnikáját, melyeket természetesen az épület műemlék jellege miatt el kellett rejteni.
Azonban itt még mindig nincs vége az építészeti kihívásoknak.
A színház tetőszerkezetének megerősítése, a díszműbádogos kupolák és díszek újra elkészítése, rekonstrukciója az, amit Bődi Péter mindenképp kiemelne. Ezeket régi múzeumi rajzok, tervek, ill. a kevés megmaradt elem alapján tervezték meg, melyek alapján először mintákat készítettek. Ezeket bemutatták jóváhagyásra, majd kezdődhetett a gyártás. A cél a modern anyagok felhasználása melletti minél korhűbb megvalósítás volt, miközben menet közben itt is sok minden módosult.
Lenyűgözőek a színházi erkélyek, amik nagyon markáns megjelenést kölcsönöznek a belső térnek. Ezek teljesen szét voltak verve, ezért korabeli fényképek alapján kellett rekonstruálni. Arra, hogy ezek eredetileg milyen technológiával készültek, még ma is csak sejtések vannak. A hálóvasalással erősített cikkekre bontott erkélyeket műhelyben öntötték ki speciális gipszből, és a helyszínre szállítva szerelték azokat össze.
Ahogy cikkünk elején is írtuk, már a felújítás ténye, hatalmas közérdeklődést és várakozást indukált Szentes városában. A szeptember 3-án tartott ünnepélyes átadó eseményét is hatalmas tömeg kísérte figyelemmel a helyszínen, hiszen az egykor nagy hírű Petőfi Szálló – miután hosszú évtizedekig sebként éktelenkedett – immár ismét régi fényében várja a színházlátogatókat Szentes belvárosában.
A megnyitóra még szeptember 3-án került sor. Háziasszonya Novodomszky Éva volt.
Az átadón ünnepi beszédet mondott Fekete Péter – kultúráért felelős államtitkár, Farkas Sándor miniszterhelyettes – a térség országgyűlési képviselője, Seregi Zoltán – a békéscsabai Jókai Színház igazgatója, Szabó Zoltán Ferenc – Szentes polgármestere, Gémes László – Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat elnöke, Szirbik Imre – Szentes város korábbi polgármestere.
