A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével közös szervezésű “Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért!” címmel rendezett lakossági fórumra invitálta a mezőgazdasági termelőket, falugazdászokat és a sajtó munkatársait dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei elnöke az Ezüstszőlőben található közösségi házba.
Fontosnak tarja, hogy egy-egy év zárása után kiértékeljék az elmúlt esztendő eseményeit, illetve megpróbáljanak előre nézni, mik azok a dolgok, amik a gazdákat leginkább foglalkoztatják a jövőre nézve, mondta a sajtó számára tartott tájékoztatón dr. Kulcsár László.
Van bőven miről beszélni, jelentett ki, mielőtt tovább adta volna a szót a NAK országos elnökének.
A mintegy 5 millió hektár termelés alá vont területével Magyarország rendkívül jó agráradottságokkal rendelkezik, folytatta a megyei elnök gondolatait Győrffy Balázs.
Ezt 500 ezer munkavállaló tarja működésben, akiknek családjai is érintettek az agrárium szempontjából, ezért meghatározó a magyar vidék szempontjából, hogy a különböző támogatási formákat milyen hatékonyan tudják lehívni.
Az országos számokat tekintve Békés megyére vonatkozóan az átlagnál jóval magasabbakat láthatunk, hiszen a megye 77 százalékán folyik valamilyen mezőgazdálkodás, amihez még további 5 százaléknyi erdőterület jön. Ezt műveli a megyében az a 26 ezer tag, amiért igyekeznek felelősséget vállalni, fogalmazta meg, mintegy a NAK küldetéseként Győrffy Balázs.
A brüsszeli boszorkánykonyhában már 2020-ra el kellett volna készülni a közös agrárpolitikát meghatározó jogszabályoknak, ami mind ezidáig várat magára, mondta. Bizakodik abban, hogy e két átmeneti év után remélhetőleg 2023. január 1-től már egyértelmű szabályok szerint zajlik majd az élet. Addig marad az, hogy minden egyes költést le kell egyeztetni a brüsszeli bürokratákkal, amiben mindig van egy kis rizikó, állította a NAK országos elnöke.
Hogy a brüsszeli kiszolgáltatottságtól függetlenítsék magukat, Magyarország a pénzeszközök pillérek közötti átcsoportosításának az eszközét választotta, aminek köszönhetően szintentartani, sőt, növelni tudták a családi gazdaságok számára kifizetett területalapú támogatásokat.
Ennek köszönhetően a korábbi 17-ről 80 százalékra nőtt a kifizetett támogatásokon belül a magyar állam által beletett forintok aránya az uniós pénzekhez képest.
Két pilléren összesen 7600 milliárd forintból gazdálkodhatnak ebben az uniós időszakban, tájékoztatta a sajtó munkatársait Győrffy Balázs. Határidőre beadták, és várhatóan az év közepére le is tudják tárgyalni Brüsszellel a részleteket, hogy január 1-től meg tudjon indulni az élet.
A gazdálkodóknak egyedi döntéseket kell majd hozni, hogy a saját magukra szabott lehetőségekből ki tudják hozni a legtöbbet. Erre fel kell készíteni mind a falugazdászokat, mind a gazdálkodókat. Ennek egyik eleme volt a sajtótájékoztató követő lakossági fórum, csakúgy mint az ilyen fórumok sorozata, amiknek célja, hogy pontos információkkal szolgáljanak a magyar vidéken élőknek.
Számára egy szám fejezi ki nagyon jól azt, hogy tevékenységük eredményes. A vidékről a városokba költözők számának trendje azt mutatja, hogy az elmúlt tíz év során drasztikusan csökkenő tendenciát mutat a lakosság ilyen irányú mozgása. Győrffy Balázs bízik abban, hogy néhány éven belül meg is fordul a trend, és a vidék elnyeri a méltó helyét.
Dankó Béla országgyűlési képviselő két tanulsággal egészítette ki az előtte szólót.
A magyar gazdák a pandémia két évvel ezelőtti kezdete óta bebizonyították, a mezőgazdaság stratégiai ágazat, miután képesek Magyarország lakosságát egészséges élelmiszerrel ellátni.
Sajnos az is bebizonyosodott, hogy nem könnyebb a mezőgazdaságból élni, mert az aszálytól kezdve az inputanyagok növekvő árán át sok minden nehezítette a gazdálkodók életét. Ezért fontosak azok a támogatások, amiket az eredményes gazdálkodás érdekében igénybe tudnak venni.
A sajtó tájékoztatását lakossági fórum követte, amire megtelt a közösségi ház nagyterme.