1917-ben iktatták először törvénybe az elesett magyar hősökre való emlékezést, majd 1924-ben annak emléknapját május utolsó vasárnapjára határozták meg. 1945 és a rendszerváltás között nem tartottak megemlékezéseket. 2001-óta törvény rendelkezik arról, hogy ezen a napon már nem csak az elesettek, de mindazok előtt tisztelgünk, “akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért”.
2007 óta vált hagyománnyá Békésszentandráson, hogy a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület tagjai szervezetten emlékeznek a hősökre. Ezúttal is az egyesület elnöke, Hévizi Róbert foglalta össze röviden az emléknaphoz kötődő és a településhez is kapcsolódó kutatási eredményeit.
Több jelentős személyiség is megfordult a településen, gondoljunk csak a duzzasztó avatására, de napra pontosan 94 évvel a szombati megemlékezés előtt 1928. május 28-án maga József főherceg avatta fel a Hősök szobrát. Akkor még csak – ahogy akkor nevezték – a nagy háború elesettjeire emlékeztek.
József főherceg, aki katonai rangját tekintve tábornok volt, az olasz fronton szolgált, számos ütközetben vezette a magyar katonákat. Ő volt az a Habsburg, aki elsősorban magyar arisztokrataként határozta meg magát.
Hévizi Róbert egy megsárgult dokumentum alapján József főherceg akkori beszédéből idézett a körülötte állóknak.
A megemlékezést a Hősök szobrának megkoszorúzása zárta.
