Pénteken este a Szarvasi Vízi Színház színpadán a Magyar Zenés Színház előadásában, Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét láthatta a teltházas, pótszékes közönség, Bozsó József rendezésében, élőzenekar kíséretében (Dunakeszi Szimfonikus zenekar, Farkas Pál vezényletével).
Hihetetlen energiák működtek tegnap este a Vízi Színházban, mert a nyitány alatt megszólalt a Szeparé riasztója, amelyet hosszú percekig nem sikerült elnémítani. Ennek ellenére zenekar végig játszotta a nyitányt, amiért hatalmas tapsot kaptak.
Az elvonuló zápor után a fiatal nézőtéri segítők felszárították a színpadot, s újra folytatódott az előadás. Minden színpadon lévő ezer százalékon teljesített a közönség legnagobb örömére, olyan sikerrel, mintha mi sem történt volna. A közönség a dalokat is végig tapsolta, sokat ismétlésig, ültek a poénok, a romantikus részeknél mosoly ült az arcokon. Ennyire szükség van az operettre, a jó minőségű játékra.
Tasziló gróf (Domoszlai Sándor) Török Péter néven gazdatisztként dolgozik, miután nagynénje, Cecília hercegnő (Kállay Bori) kitagadta az örökségből, mert nem volt hajlandó feleségül venni azt, akit számára kijelölt. A birtok új tulajdonosa, Marica grófnő (Vörös Edit), akit el kellett volna vennie. Péter összeesküvést sejt, távozni akar, de beleszeret a grófnőbe. A grófnővel érkezik Tasziló gróf húga, Liza (Simon Boglárka), akivel nagyon megörülnek egymásnak.
Persze vannak konfliktusok, Marica kitalált egy vőlegényt magának, hogy távol tartsa az udvarlókat, Zsupán Kálmán néven, azonban Tasziló gróf kérésére, barátja elvállalja, hogy életre kelti Zsupán Kálmánt (Kovács Szilárd), aki meg is jelenik. Liza beleszeret, mert felismeri benne bátyja barátját.
Maricával érkezik Dragomir báró (Bozsó József), aki szerelmes a grófnőbe, és nagynénje, Lotti (Balázs Andrea) is, aki a tiszttartótól kapott betyárokról szóló regényt olvassa nagy lelkesedéssel.
Kicsit keveri a szálakat a Cecilia küldte kém, Kadelka (Kokas László). A kastélyba érkezéskor Manja (Király Valéria), a cigánylány megjósolja Maricának, hogy igaz szerelemre talál a kastélyban nemesi származású férfi személyében. Alfréd, az inas (Lénárt László) néha lehetetlennek tűnő dolgokat kénytelen teljesíteni új gazdáinak.
A kavarodások után minden pár megtalálja párját. Igen, néha szükség van ilyen romantikus, könnyed estére is, ahol a „dráma” elrendeződik, és a néző elégedetten megy haza, mert amit látott, hallott, az számára kellemes kikapcsolódás volt.
Lehengerlő előadást láttunk, minden művész alakításában mind hangban, mind színészi játékban. Vörös Edit olyan grófnőt mutatott meg, aki csak arra vágyik, hogy önmagáért szeressék. Domoszlai Sándor, a büszke férfit alakította, aki maga szeretné megválasztani feleségét, ezért kész volt otthagyni főúri életét, de a hazugságok nem úgy oldódnak fel, ahogy tervezi. Simon Boglárka szerető, féltő testvért mutatott meg számomra és persze a nőt, aki meghódítja álmai férfiját. Kovács Szilárd, a barát, aki nagyon is jól érzi magát Tasziló gróf által ráosztott szerepben. Bozsó József minden porcikája él a színpadon, pontosan tudja, mire van szükség ahhoz, hogy a közönség jól érezze magát. Balázs Andrea alakítása több ponton is kirobbanó sikert hozott. Énekhangja meglepett (igaz, eddig nem hallottam énekelni, és kicsit mélyebb hangra gondoltam), de nagyon jó, tiszta, csilingelő hangja van! Kállay Bori Érdemes művész a maga eleganciájával, már a megjelenésével is királynő volt a színpadon, aki mindent elrendez, mert „ez a hercegnők feladata”! Kokas László Kadelkája az esetlen kisember, aki Cecília minden parancsát igyekszik a maga módján teljesíteni, azt is, hogy betyárnak öltözve elhódítsa, megbékítse Lottit. Lénárt László Alfédje különleges alakítás, mert jelenléte egyáltalán nem volt láthatatlan, megoldásai egyedivé tették a figurát. Király Valéria cigánylánya az elején és a darab végén is figyelemre méltó volt.
Bozsó József rendezőként pontosan építette fel az előadást, szereplőit jól megválogatva, minőséget mutatott meg a nézőknek. Mind hangban, mind színészi játékban, mind látványban tökéletes volt az előadás! Úgy helyezték el a díszletet (ismét), hogy az Erzsébet-liget fái adták a hátteret.
A nézők a hosszú taps után, boldog mosollyal az arcukon, a dalokat magukban dúdolva mentek haza.
Galambos Edit
A fotókat Szojka Cinthia készítette.
