Szombaton este a XI. Cervinus Művészeti Fesztivál 4. napján mutatta be a színház Dósa Zsuzsa rendezésében Neil Simon Furcsa pár című vígjátékát Örkény István fordításában. A produkció a XI. Magyar Teátrum Nyári Fesztiváljának 9. versenyprogramja.
Az előadás érdekessége, hogy eredetileg a Teátrum kamaratermében mutatták be, vagyis kicsi színpad, közel a nézők, amihez nem kell mikroport, nem kellenek nagy széles gesztusok, normálhangon beszélnek, szóval egy nagyon intim előadás. Ezt kivinni egy hatalmas színpadra, ahol a 23. sor nagyon messze van, mind hangban, mind látványban, merész vállalkozás, de a Cervinus Teátrum sikerrel ugrotta meg. Mert mi a lényeg? Az, hogy a szereplők magukkal tudják ragadni a nézőket, és ehhez szerintem teljesen mindegy, hogy parányi – vagy hatalmas térben látjuk az előadást. A színészek számára azonban egyáltalán nem lényegtelen, mert egy halk szó, egy pici mozdulat, ami a kamarateremben érzékelhető, itt a nagy tér miatt másként működik, vagyis teljesen eltérő színészi eszközöket kell alkalmazniuk. De ismerve színészeinket és a rendezőt, biztos voltam abban, hogy megoldják a feladatot.
Aki nem ismerné a történetet, Oscar Madison (Timkó János) rendetlen lakásában játszódik, ahol öt barát hiába várja a hatodikat, Félix Ungart (Ragány Misa) a pókerpartira. A lakásban szeméthalom a szemetesben, pókhálós a konyha, rossz a hűtő és a légkondicionáló sem működik. Oscar penészes szendvicset, meleg sört és kolát, ócska csipszet szolgál fel. Roy (Nagy Róbert), Oscar könyvelője és barátja próbálja jobb belátásra bírni a férfit, de mindhiába.
Talán hihetetlen, de barátai aggódnak Félixért. Egy telefonhívásból Murray (Magyari László), a rendőr megtudja, hogy Félix eltűnt. Oscar hívja Félix feleségét, aki közli, válnak. Speed (Dorogi Péter), Vinnie (Papp Csaba) és a kártyacsapat összes tagja hitetlenkedve hallgatja a hírt, hiszen tudják, Félix mennyire pedáns, tisztaságmániás és mennyire szereti a családját, de azt is, hogy sokat veszekednek. Ekkor csengetnek, és megérkezik enerváltan, csapzottan Félix…
Oscar befogadja Félixet és elkezdődik a rövid együttélésük, ami őszinte beszélgetésektől sem mentes. Oscarról kiderül, még ő sincs túl a válásán, viselkedésével csak leplezi magányát, felesége, gyermeke hiányát. Félix kiélheti takarítási mániáját, rendbe hozza a lakást, főz, mos, vasal, ezzel spórol Oscarnak is, aki anyagilag is rendbe jön. A pókerpartin hideg a kóla, a sör, igazi szendvicset szolgál fel, de a többieket is idegesíti Félix rendmániája. Oscar rábeszéli Félixet egy légyottra két testvérrel Gwendoline-nel (Vanya Tímea) és Cecilyvel (Enyingi Zsófia), de a találkozó nem várt eseményeket indít el, amikor Félix elmondja történetét, amin a lányok meghatódnak. Oscar a rosszul sikerült vendégség másnapján elküldi barátját. A három együtt töltött hét jót is hozott, hiszen mindketten akaratlanul is hatással voltak egymásra, Oscar egy kis rendszeretetet, Félix pedig lazaságot tanult, és végre lezárta házasságát.
A kisebb színházi térben remek díszletet „kinyitották”, így szélesebbé vált, hogy a nézőtér szélén ülők is lássák, mi történik a színpadon. A színészek remek alakításokkal mutatták meg a történetet, mind a kártyapartnerek, mind a szomszéd lányok nagyszerű játéka kellett, hogy kiemelje Oscar és Félix különbözőségeit. Minden szereplő igazi hús-vér embert alakított a színpadon, a két lány harsánysága ellenpontja volt a kártyázók csendességének.
A két főszereplő Ragány Misa és Timkó János szerepüknél fogva is kiemelkedtek a csapatból. Mindketten karaktereik személyiségjegyeit felnagyítva mutatták meg, ezért érezhető volt a különbözőség a két férfi között, de megőrizték azt a természetességet, amitől hihetővé vált alakításuk. Megható mozzanat, amikor őszintén beszélgettek, mert az a rövid jelenet nagyon-nagyon emberi. Megmutatta, hogy a két eltérő habitusú, mély érzésű alak mennyire más eszközökkel dolgozza fel házassága felbomlását. Ragány Misa és Timkó János bravúros alakítással emberi történetet mutattak meg, emberi érzésekkel, lélekkel, ez nagy értéke az előadásnak.
Dósa Zsuzsa igényes művet rendezett, amely azért jó, mert olyan hétköznapi érzésekkel, eseményekkel megírt darabot választott, ami vonzza a közönséget. Ültek a poénok, a színészek fürödhettek a sikerben az előadás közben is, nem csak a végén.
A jelmezeket Hircsu Mariann tervezte, a díszlettervezés Dósa Zsuzsa munkája, a háttérgrafika Zsada (Győri Erzsébet) alkotása. A szcenikus Salgó Balázs, fény Valach Vendel, a hang Kis László. Produkciós asszisztens Balázs Henrietta, rendezőasszisztens Gábosné Décsi Beáta. Az előadás „hangulatfelelőse” a Controll Collection volt.
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette
