G.E.
Hétfőn este felolvasószínházzal folytatódott a XI. Cervinus Művészeti Fesztivál 6. napja a Szarvasi Vízi Színház színpadán. John Boylon Pristley Váratlan vendég című krimijét olvasták fel a Cervinus Teátrum művészei Dósa Zsuzsa rendezésében. A szórólapon Agatha Christie neve szerepel íróként, hiszen neki is van egy hasonló című műve. A Váratlan vendég eredetileg színdarabnak íródott, de regényként is olvasható. Dósa Zsuzsa megígérte, egyszer ezt is felolvassák. Szerintem senki nem csalódott, mert izgalmas estének lehettünk tanúi.
A történet 1912-ben játszódik, a Birling ház ebédlőjében, ahol éppen kézfogót tartanak. Arthur Birling (Szemán Béla), felesége, Sybil (Dósa Zsuzsa), lányuk, Dorotty (Enyingi Zsófia), fiuk, Eric (Szente Árpád Csaba) és Gerald, a vőlegény (Boronyák Gergely) van jelen. A család előkelő, a vőlegény még inkább. A családfő éppen bárói kinevezését várja. A boldog idillt egy váratlan vendég, Goole felügyelő (Timkó János) szakítja meg.
A felügyelő elmondja, hogy egy fiatal lány öngyilkos lett, az ügy pedig a családhoz vezet. Elkezdődik a szembesítés – mert, mint kiderül – minden, de valóban minden jelenlévőnek köze volt a lányhoz. A kapcsolatokra fény derül, a felügyelő fényképeket mutat, szembesít, és láthatólag mindent tud – állítólag a lány naplójából. Mire Goole mindenkit szembeállít tetteivel, elmegy. A család azonban nem hagyja annyiban. A családfő a felügyelőnek, a vőlegény az öngyilkosságnak néz utána, a válasz számukra kedvező. De akkor mi volt ez? Ki volt a felügyelő? Majd megcsörren a telefon…
Nem fedem fel a történéseket, de azt igen, hogy a közönség csendben, szinte lélegzetvisszafojtva követte a cselekményt, hiszen újabb és újabb eseményekre derült fény. Az esetek láncolata a családtagok közül csak Dorottynál és Ericnél okoz lelkiismeretfurdalást, a többiek könnyen átlépnek a történetben játszott szerepük felett. De marad a kérdés a néző számára, ki volt a felügyelő???
Érdekes, elgondolkodtató, feszes a történet láttunk. Megint elhanyagolható a tény, hogy szövegkönyvvel a kezükben játszottak. Indulatok, félelmek, hárítások, harag, csodálkozás, megvetés, csontig hatoló, nyugodt kérdések, ösztönösen megnyíló válaszok, vagy éppen tagadni próbáló kísérletek kerülnek felszínre. A felügyelőn kívül fény derül mindenki titkára. A színészek sok-sok érzést mutattak meg a másfél órában, egymást is magukkal ragadták, de főleg a közönséget, mert mindannyian ezer százalékon működtek.
Dósa Zsuzsa elmondta nincs ilyen színház máshol. Nem tudnak bemutatni minden darabot, amit szeretnének. Nézőként úgy gondolom, ezzel a módszerrel havonta egy bemutatót tartanak, ami a közönségnek és a szereplőknek is nagyon jó. Abban is biztos vagyok, hogy ez a Cervinus Teátrum kuriózuma. Remélem, a közönség is így gondolta, akik szép számban eljöttek hétfőn este a Vízi Színházba és tapsoltak Dósa Zsuzsának, Szemán Bélának, Timkó Jánosnak, Boronyák Gergőnek, Enyingi Zsófinak és Szente Árpád Csabának.
Most majdnem teljes díszletben játszottak, szép háttérrel, asztal, asztalterítő, szőnyeg, szép székek, pohár „italok”, gyönyörű hatalmas ablakok és minden más, ami szükséges volt, mint a telefon.
Újra nagyszerű felolvasószínháznak lehettünk részesei!
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
