A közönség megszokta, hogy időnként színházba megy, sajnos az utóbbi időben ritkultak az előadások, a felolvasószínház teljesen elmaradt, így nagy fokú elvonási tünetek jelentkeztek a nézők lelkében. Mert megszoktuk, hogy a dr. Dósa Zsuzsa művészeti igazgatásával irányított színház magas fokon műveli azt, amit színháznak hívunk.
Szombaton este a Színházi világnaphoz közeledve (április 27) tartotta a Cervinus Teátrum magas színvonalú Jégvirág című gálaműsorát, ahol a színház színművészei sorakoztak fel, hogy szórakoztassák a teltházas közönséget. A műsort Dósa Zsuzsa szerkesztette, a dramaturgia és a látvány is az ő munkája. A gálát Varga Viktor rendezte. A nézőket a székekre tett részletes műsor írott anyaga várta.
Szót kell ejteni a díszletről, amely a Valahol Európában monumentális gyönyörű falai, ötvözve Az Akácemberben látott templommal és a szintén itt látható fehér fákkal, egy lépcsősorral kiegészülve, a falra a Cervinus lógója vetítve. Harmónia jellemezte a látványt.
A közönséget dr. Dósa Zsuzsa művészeti igazgató köszöntötte, aki színpadra hívta Babák Mihályt, Szarvas Város polgármesterét, aki méltatta a Cervinus Teátrumban folyó munkát. Rövid beszédében a kultúra fontosságát, a Petőfi évfordulót emelte ki.
„Rajtunk kívül senki más nem képes így terjeszteni az életet. Úgyhogy terjesszük együtt a világ és az emberiség érdekében” – szólítja fel a színházművészeket Samiha Ayoub egyiptomi színésznő a színházi világnapra megfogalmazott üzenetében, amelyet a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) felkérésére írt. Az írásból Dósa Zsuzsa idézet, de teljes egészében a CERVINUS oldalán olvasható a szöveg.
A gálán musical részletek, sanzonok, kuplék, próza, vers, néptánc színesítette a műsort. De figyeltek arra is, hogy Petőfi születésének 200. évfordulójára is emlékezzenek. Ragány Misa Szomor György, két dalát énekelte a PETŐFiFJÚ című musicalből, karizmatikus dal, karizmatikus előadó.
Ugyanilyen karizmatikus előadó, Timkó János, aki egy Ernesto De Curtis dalt énekelt – amit Mario Lanza vitt sikerre – lélegzetelállító tolmácsolásban hangzott el az operaénekesek által énekelt, ismert dal. János és Misa meghatározó színpadi jelenléttel bírnak.
De hangsúlyozom, minden elhangzott dal nagyon igényes, technikailag az előadó számára nagyon nehéz művek. Egy dal attól szép, ha kihívás elé állítja az előadót és hibátlanul énekli. Minden dal után odaírhatnám, hogy nagyon szépen énekelte az előadó, és a néző végig mosolyogta a közel másfél órás előadást, mert valóban így volt. Minden fellépő maximumot nyújtott, mert a Cervinus színészei fantasztikusan jó színészek, előadók, mind hangban, mind színészi játékban.
Boronyák Gergely, a versek, a próza királya Dzsida Jenő verssel indított, de Karinthy vidám írásával és egy általam nagyon szeretett és éppen a Színházi Világnapra passzoló Weöres Sándor verssel készült: Vers a színházról.
A fellépő művészek: Tatár Bianka, Timkó János, Schupp Gabriella, Ragány Misa, Eva Javorská, Boronyák Gergely, Enyingi Zsófia, Nagy Róbert, Rigler Reánáta, Kiss Viktória, Papp Csaba, Szente Árpád Csaba, színes, vidám, komoly percekkel kápráztatták el a nézőket.
Elhangzott egy Cserháti Zsuzsa dal, Edith Piaf sanzon, egy kuplé, amelyet Kazal László vitt sikerre egykor, és sok musical betétdala, a már említett PETŐFiFJÚ, az Aida, Elizabeth, Dorian Gray, Az Akácember, Őrült nők ketrece, Hair, Vörös malom, Csókos asszony, Bajadér, Marica grófnő és a Rómeó és Júlia meghatározó dalai.
A Tessedik Táncegyüttes a Mezőségi sűrű magyar és a mezőségi sűrű csárdás és szökős produkcióval készült. A táncosok: Oláh Márkó, Szabó Róbert, Fabó Marcell, Boldizsár Nóra, Szpisják Bence, Hunya Karina, Strassburger Csaba, Teremy Dóra, Gácsi Gergő, Máté Szabina, Csernus Nándor, Pljesovszki Pálma, Teremy Samu, Balla Lili, Árgyelán Edina Kitti valamint Buránszki Andrea. De az együttes néhány tagja Oláh Márkóval, Fabó Marcellel, Árgyelán Kittivel és Buránszki Andreával a musical dalok közben színházi táncosként közreműködtek.
Nagyszabású, színvonalas műsort láttunk a Cervinus Teátrum művészeitől, a nézők mosolyogva, vidáman köszönték meg tapsaikkal a színművészek produkcióit.
Weöres Sándor: Vers a színházról
Amikor a függöny
felgördül
a térben az ember
eltörpül,
figyelmes nézések
több-száza
behatol a színpad
odvába.
Ott benn a tünemények
suhognak,
lámpás éjszakában
ragyognak,
a színek fémessé
szépülnek,
szavakból paloták
épülnek.
Nem szűnik a játék
varázsa,
távozóban nézünk
egymásra,
mert egymásban látjuk
a jámbort,
aki a játékban
király volt.
Galambos Edit
Fotó: Babák Zoltán