Rejtő Jenőt vagy szereti valaki, vagy nem érti. Az előzők zseniként, utóbbiak egy ponyvaíróként tartják számon az egyik legolvasottabb magyar írót.
Rejtő eleinte próbálkozott a versekkel is, de annyira nem ment neki, hogy ha annál a műfajnál marad, akkor a múlt pénteki Városi Könyvtárban Thuróczy Gergely róla tartott előadása egészen biztosan nem jön létre.
Szerencsére belátta, így Thuróczy Gergelytől, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársától, “A” Rejtő-kutatótól kaphatott hiteles képet Rejtő Jenő alig ismert életéről, ami annyira hiányos és talányos, hogy még fotó is alig került elő róla, azok is inkább gyerekkori, családos képek. Profi fotó egyetlen egy ismert.
Hiányos és talányos az, amit az életéről tudunk. Egy fejjel kiemelkedett a többi író közül 195 centis termetével. Verekedős, talán ennek következtében bokszolóorrú, kék szemű pesti zsidó vagány srác volt, akit imádtak a nők. Több vasat tartott egyszerre a tűzben, olyannyira, hogy vigyáznia kellett a keresztnevekkel.
A nőket nem zavarta, hogy pocsék költő. Egy feljegyzéséből maradt fent egy jellemző kalandja, amiben megörökítette, hogy Bözsivel összevesztek, csókolóztak, majd a lány legépelte pár versét, végül – vélhetően szex után – felolvasott neki egy kis Adyt.
Sokfelé meg kellett fordulnia, amikről alig maradt fenn tény, inkább csak sejtésekre lehet alapozni, honnan vette regényeinek alapjait. Életrajzát annyira apró töredékekből kénytelen rekonstruálni Thuróczy Gergely, hogy a Rejtő-legendák oszlatója, az igazság kutatójaként is kénytelen úgy fogalmazni, hogy ismer valakit, aki ismert valakit, aki annak idején megfordult Rejtővel egy társaságban, és visszaemlékezett, hogy amikor az író megjelent, fapofával szórta a poénokat.
A mintegy másfél órás előadásra meglepően sokan, és meglepően heterogén összetételű közönség volt kíváncsi.
