Menu
in ,

HAKI-napok negyvenhetedszer

XLVII. Halászati Tudományos Tanácskozás Szarvason

Dr. Halasi-Kovács Béla, a Halászati Kutató Központ vezetője.

Dr. Halasi-Kovács Béla, a Halászati Kutató Központ vezetője. (Fotó: Babák Zoltán)

2023. június 7-8. között 47. alkalommal rendezte meg Szarvason a Halászati Tudományos Tanácskozást a MATE Halászati Kutató Központja (HAKI). Az idei tanácskozás fókuszában a hazai akvakultúra-fejlesztés stratégiai irányainak meghatározása állt. A konferencia kiemelt témájának az adott aktualitást, hogy a kutató központ a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel (MA-HAL) együttműködve augusztus végén rendezi meg ugyancsak Szarvason a VI. Nemzetközi Ponty Konferenciát. Így a mostani tudományos találkozó a magyar szempontok összegyűjtését és megvitatását is szolgálta. A téma aktualitását és jelentőségét jól jelzi, hogy a két napos konferencián közel 200 vendég vett részt.

A rendezvényt Dr. Halasi-Kovács Béla a Halászati Kutató Központ vezetője nyitotta meg, a résztvevőket Dr. Németh István a MA-HAL elnöke, valamint Babák Mihály Szarvas város polgármestere köszöntötte. Az idei HAKI napok plenáris előadásain a központi témának megfelelően az édesvízi akvakultúra európai lehetőségeiről, a hazai haltermelés innovációs irányairól, a tógazdasági haltermelésben megjelenő fontosabb akadályokról és megvalósuló innovációkról termelői szemmel, valamint az akvakultúra és a természetesvízi halgazdálkodás kapcsolatrendszeréről hangzottak el előadások.

A plenáris előadásokat követően panelbeszélgetésre került sor, ahol az előadók és a résztvevők együttesen keresték a válaszokat a hazai akvakultúra fejlődése előtt álló kihívásokra. A másfél órás megbeszélés eredményeként megfogalmazott megállapítások – így különös tekintettel az összefogás, a fenntartható intenzifikáció, összehangolt piacszervezés, innováció végrehajtása a teljes értéklánc mentén és a fiatal korosztályokat is elérő, a korábbinál lényegesen hatékonyabb, célzott marketingtevékenység szükségességéről – a nemzetközi ponty konferencia magyar álláspontjaként fog megjelenni.

A plenáris előadást követően és másnap hazai és külföldi kutatók magyar és angol nyelven több szekcióban mutatták be a természetesvízi halgazdálkodás, valamint az akvakultúratechnológia-fejlesztés területén elért legújabb kutatási és innovációs eredményeiket tudományos előadásokon és posztereken. A hidrobiológiai témájú előadásokon hallhattunk a tervezett csongrádi vízlépcső számítható ökológiai hatásairól, a vízfolyásainkon létesített duzzasztók hallépcsőinek szerepéről a halak hosszirányú vándorlásában, továbbá az invazív halfajok őshonos, védett halak populációira gyakorolt negatív hatásairól, vagy a vizek nehézfémszennyezésének kimutatásáról halak segítségével.

A technológia-fejlesztés szekcióiban szó esett a triploid süllő szaporításáról és intenzív tartásának eredményeiről; különböző takarmánykiegészítők és adalékok akvakultúrás hasznosíthatóságáról; a biológiai biztonság fokozásának lehetőségeiről a zárt intenzív rendszerekben; a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a természetesvízi halgazdálkodásban; a haltermékek hamisításának megszüntetéséről genetikai módszerekkel és mikrobiom indikációval. Ezek mellett több előadás is foglalkozott a halegészségügy időszerű problémáival.

NAIK-HAKI sajtó

Exit mobile version