2012. március 26-án nyilvánította az Országgyűlés június 29-ét a kuláküldözés emléknapjává. A Rákosi-rezsim üldözöttjeire emlékeztek a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület tagja a Hősök terén felállított kopjafánál.
Visszaemlékezésében Hévizi Róbert felelevenítette az 1948-ban kezdődött eseményeket, amikor Rákosi Mátyás kíméletlen harcot hirdetett a magyar felső- és középparaszti réteg ellen, akiket az államhatalom a kapitalista rendszer utolsó maradványainak tekintette, ezzel megalapozva a mezőgazdaság kollektivizálásának.
A szovjet mintára meghirdetett kuláküldözésének célkeresztjében az a 71 ezer család állt, akiknek 25 holdnál több szántója, vagy 5 holdnál több szőlője volt, de ide tartoztak azok is, akiknek cséplőgépük volt, vagy malmot üzemeltettek.
Nagy Imre 1953-ban megalakult kormánya amnesztiarendeletet hozott, eltörölte a kuláklistát. A Kádár-kormány kiegyezésre törekedett az addigi üldözöttekkel, mintegy elismerve azt, hogy szükség van a szaktudásukra, lehetővé tették számukra a termelőszövetkezetekbe lépést.
A szentandrási megemlékezést koszorúzás zárta.
