Kifordított világban jártunk

A Cervinus Teátrum XII. Cervinus Művészeti Fesztiváljának nyolcadik napján láthatta a közönség Varga Viktor rendezésében Ivan Stodola Tea a szenátor úrnál című zenés vígjátékát Szekér Gergő zenéjével, Belinszki Zoltán dalszövegeivel, Varga Viktor fordításában és dramaturgiájával a Vízi Színház színpadán.

Ivan Stodola (1888 – 1997) szlovák író, drámaíró, a Tea a szenátor úrnál című művét 1929-ben írta. A vígjáték egy kifordított világ még kifordítottabb szereplőit egy kifordított történetben meséli el a humor nyelvén. 2023. február 11-én volt a bemutatója a Cervinus Teátrumban.

Baltazár Slivka (Szemán Béla) koporsókészítő vállalkozó, aki hetek óta nem adott el semmit, ami egyrészt örömhír, hiszen nem halt meg senki, neki és feleségének, Slivkovának (Sztárek Andrea) nehezebb megélhetést jelent. Beállít Balta úr (Boronyák Gergely), aki hentesből lett képviselő, de éppen megfosztották mandátumától, ezért öngyilkos akar lenni. Balta úr kétségbeesve ecseteli milyen jó képviselőnek lenni, és most nincs miért élnie. Slivková és a lánya, Elena (Sipos Judit) próbálja megnyugtatni Balta urat és a nyugtatás végén megszületik a terv, átáll az ellenzékhez, és Slivka úr is megpróbálkozik bejutni a parlamentbe…

Az első lépés után a második egy titkos tanácskozás, ahol négyen jelentek meg és négyen próbálkoznak önmaguk jelölésével képviselővé válni, végül Slivka úr a szerencsés, aki képviselő lesz. Balta úr szerint illem és jómodor is szükséges a feladathoz, így megszerzi Szergej Ivanovics Lopuskin (Nádházy Péter), támogatását, aki az illem szabályait tanítja meg Slivka úrnak, a feleségének és Balta úrnak. Az előadás végén a Miniszterné Őnagysága (Jónás Gabriella) hívja teára a társaságot. Fialka képviselő (Dorogi Péter) és felesége (Szoták Andrea), Potkan szenátor (Papp Csaba) és felesége (Kőrösi Berta) hűen követi, amit az úri illem és jómodor, no meg a Miniszterné Őnagysága megkövetel.

Az események közben Slivka lánya, Elena és az ellenzék fiatal vezetője Dr. Hronecbe (Szente Árpád Csaba) egymásba szeret…

Az abszurd történeten Varga Viktor csavart még egyet vagy kettőt, ettől még abszurdabb lett. A színészek kiváló alakításokat nyújtanak. Szemán Béla és Sztárek Andrea bravúrosan hozták saját karakterüket. Az úri társasághoz való tartozás miatt nem azt tették, amit gondoltak, amit tettek volna. És itt jött a nagyon is emberi, anyai és apai ösztön, mert mindketten, gondolkodás nélkül lemondtak volna az úri létről, amikor kiderült, lányuk szerelmes az ellenzék vezetőjébe. Az anya fogalmazza meg: a lányom boldogsága mindennél fontosabb, de férje ebben maximálisan támogatta. A jelenetet Varga Viktor nem karikatúraként mutatta, meg, hanem az emberi érzéseket emelte ki egy pillanatra, amit Sztárek Andrea és Szemán Béla briliánsan mutatott meg a közönségnek.

Boronyák Gergely Balta úr megformálásában, mind a mozgás és a szöveg színpadra vitelében, a beszélni, viselkedni nem tudó volt képviselőként tökéletes! Jó volt az Elenát megformáló Sipos Judit. Szente Árpád Csaba a színpadon egy másképpen gondolkozó embert alakított, kevés szöveggel, jó játékkal mutatta meg milyen ember a doktor.

Nádházy Péter elismerést érdemel az illemtanár megformálásáért, Jónás Gabriella a Miniszterné Őnagysága szerepéért. Dorogi Péter, Papp Csaba, Szoták Andrea és Kőrösi Berta figuráikat tökéletesen vitték színpadra ebben a kifordított világban.

Fellélegzés volt, hogy az előadás végén a rendező a záródallal kihozta színészeit ebből az extrém világból és Boronyák Gergely már a megjelenésével is érzékeltette, a tiszta szöveg éneklésével bizonyította, hogy a darabnak vége. A többi szereplő csatlakozott a dalhoz, szerepükből kilépve énekelték a záródalt, ami számomra egy feloldás volt.

Galambos Edit

A fotókat Babák Zoltán készítette.

P.S. Húsz szerencsés néző csütörtökön este a Líra Könyvesház 2 – 2 ezer forintos utalványára lelhetett a székük alatt.

Tekintse meg galériánkat!

Verőfényes, de szomorú napon – július 16-án, vasárnap – köszöntötte a szarvasi zsidó temetőben a jelenlévőket a holokauszt áldozataira emlékezve Réti Virág, testvére, Réti László nevében is. Bár a Szarvasi Zsidó Örökségért Alapítvány – aminek vezetője volt Réti László – megszűnt, a holokauszt-túlélők és a leszármazottak nem feledkeznek meg azokról, akik a történelem legsötétebb időszakában vesztették életüket, pusztán azért, mert zsidónak születtek. Réti Virág Köszönetet mondott Misurné dr. Gerő Zsuzsának, hogy a szarvasi zsidó temető karbantartásáról gondoskodik.

Idén is Verő Tamás rabbi tartotta a rövid megemlékezést. A zsidóság szarvasi jelenlétét felidézve 1808-ig lapozott vissza a történelem könyvében, amikor az első (és abban az évben egyetlen) zsidó lakost feljegyezték. Aztán az összeírások egyre több zsidó családot jegyezhettek fel, s 1852-ben a hitközség már rabbit választhatott. A házalók és bolti kereskedők mellett rőfös, terménykereskedő és korcsmáros is volt közöttük. A kiegyezés után a kedvező földrajzi fekvés gazdasági fellendüléssel párosult, amihez a szarvasi zsidóság is nagymértékben hozzájárult. A zsidó hitközség Szarvason sem kerülhette el a szakadást, attól kezdődően a neológ és az ortodox irányzatnak is saját iskolája volt, s a viriliseknek – a város legnagyobb adófizetőinek – negyede is zsidó volt.

Aztán, a XIX. század közepén, pontosabban 1944-ben megkezdődött a gettósítás, a sárgacsillag viselésére kötelezett zsidók értékeinek beszolgáltatása. A megyéből mintegy ötezer zsidót hurcoltak el, Szarvason a Bolza Géza kastélyának melléképületéből kialakított gettóból hétszázan kerültek a szolnoki gyűjtőtáborba. Néhány nap múltán a transzpotok Auswitz és Ausztria felé indultak, hogy aztán soha vissza ne térjenek. A szarvasi neológ hitközség kettőszázhúsz, az ortodox hitközség pedig százharminc áldozatot tart nyilván. Ez a többszáz ember sokaknak iskolatársa, szomszédja, ismerőse, rokona volt – rájuk emlékezünk most, mondta Verő Tamás.

A héberül elénekelt ima után szokás szerint elhelyezték az emlékműnél az emlékezés kavicsait.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetből a Kattanj a tudományra legújabb epizódjában Misurné dr. Gerő Zsuzsa is szerepel. A kattatudomanyra.hu honlap így ír a szerepléséről: A magyarországi holokauszt története többnyire nem tér ki arra, mi történt azokkal, akik túlélték vagy elkerülték Auschwitzot. E deportáltak közül néhányan ceruzához és papírhoz jutva naplóírásba kezdtek. Huhák Heléna kutatásának főszereplői: a naplót író túlélők. Sok esetben ők is a családtagok naplójából tudták meg, mi történt a rokonaikkal. A csecsemőként deportált Misur Zsuzsa édesanyja a hallgatást választotta, a naplót vezető nagybácsi azonban megörökítette az utókornak a Szarvasról elhurcolt család történetét. A kisfilm a kattatudomanyra.hu honlapon és a https://fb.watch/luh17tPhlX/ facebook-oldalon is megtekinthető.

Tatai László

Tekintse meg galériánkat!