Tatai László
Verőfényes, de szomorú napon – július 16-án, vasárnap – köszöntötte a szarvasi zsidó temetőben a jelenlévőket a holokauszt áldozataira emlékezve Réti Virág, testvére, Réti László nevében is. Bár a Szarvasi Zsidó Örökségért Alapítvány – aminek vezetője volt Réti László – megszűnt, a holokauszt-túlélők és a leszármazottak nem feledkeznek meg azokról, akik a történelem legsötétebb időszakában vesztették életüket, pusztán azért, mert zsidónak születtek. Réti Virág Köszönetet mondott Misurné dr. Gerő Zsuzsának, hogy a szarvasi zsidó temető karbantartásáról gondoskodik.
Idén is Verő Tamás rabbi tartotta a rövid megemlékezést. A zsidóság szarvasi jelenlétét felidézve 1808-ig lapozott vissza a történelem könyvében, amikor az első (és abban az évben egyetlen) zsidó lakost feljegyezték. Aztán az összeírások egyre több zsidó családot jegyezhettek fel, s 1852-ben a hitközség már rabbit választhatott. A házalók és bolti kereskedők mellett rőfös, terménykereskedő és korcsmáros is volt közöttük. A kiegyezés után a kedvező földrajzi fekvés gazdasági fellendüléssel párosult, amihez a szarvasi zsidóság is nagymértékben hozzájárult. A zsidó hitközség Szarvason sem kerülhette el a szakadást, attól kezdődően a neológ és az ortodox irányzatnak is saját iskolája volt, s a viriliseknek – a város legnagyobb adófizetőinek – negyede is zsidó volt.
Aztán, a XIX. század közepén, pontosabban 1944-ben megkezdődött a gettósítás, a sárgacsillag viselésére kötelezett zsidók értékeinek beszolgáltatása. A megyéből mintegy ötezer zsidót hurcoltak el, Szarvason a Bolza Géza kastélyának melléképületéből kialakított gettóból hétszázan kerültek a szolnoki gyűjtőtáborba. Néhány nap múltán a transzpotok Auswitz és Ausztria felé indultak, hogy aztán soha vissza ne térjenek. A szarvasi neológ hitközség kettőszázhúsz, az ortodox hitközség pedig százharminc áldozatot tart nyilván. Ez a többszáz ember sokaknak iskolatársa, szomszédja, ismerőse, rokona volt – rájuk emlékezünk most, mondta Verő Tamás.
A héberül elénekelt ima után szokás szerint elhelyezték az emlékműnél az emlékezés kavicsait.
*
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetből a Kattanj a tudományra legújabb epizódjában Misurné dr. Gerő Zsuzsa is szerepel. A kattatudomanyra.hu honlap így ír a szerepléséről: A magyarországi holokauszt története többnyire nem tér ki arra, mi történt azokkal, akik túlélték vagy elkerülték Auschwitzot. E deportáltak közül néhányan ceruzához és papírhoz jutva naplóírásba kezdtek. Huhák Heléna kutatásának főszereplői: a naplót író túlélők. Sok esetben ők is a családtagok naplójából tudták meg, mi történt a rokonaikkal. A csecsemőként deportált Misur Zsuzsa édesanyja a hallgatást választotta, a naplót vezető nagybácsi azonban megörökítette az utókornak a Szarvasról elhurcolt család történetét. A kisfilm a kattatudomanyra.hu honlapon és a https://fb.watch/luh17tPhlX/ facebook-oldalon is megtekinthető.
Tatai László
