Tegnap Az Akácember került volna a nézők elé a Cervinus Művészeti Fesztivál soros előadásaként, ám a zivatar pont annak kezdete előtt csapott le Szavasra szakadó esővel, villámlásokkal, áramszünettel.
Az előadás elé időzítették a Tessediknek címzett kenyér bemutatóját, ami Fürj Erik, a Tessedik kincse nyomában várostörténeti kalandjáték ötletgazdája, valamint Petneházi Andrea SzerETETem házipékségének együttműködése nyomán született. Bár már elkezdett esni, ennek a nézőkkel történő kóstoltatására még pont hagytak időt az égiek.
Kenyerük története két hónapra nyúlik vissza, amikor Erik egy érdekes, pont a kenyér reformjáról szóló cikkben egy számára még ismeretlen ténnyel találkozott Tessedikkel kapcsolatban, aki mindamellett a széles tevékenységpaletta mellett, amit ismerünk róla, előszeretettel foglalkozott az akkori táplálkozással. Ebben megemlítésre került, hogy polihisztor elődünk arra jött rá, hogy a skorbut az emberek csekély mértékű zöldség- és gyümölcsfogyasztására vezethető vissza.
Ez beindította Erik fantáziáját, és kereste meg Andreát, aki vevő volt ötletére. Mindketten úgy gondolták, hogy az akácnak és a fehérepernek valahogy meg kell jelennie a kenyérben. Sok-sok kísérletezés, próbasütések sorát követően megszületett a várva várt eredmény, így ma Szarvason már elmondhatjuk, hogy
a Táncsics-kenyér a múlté, itt a Tessedik-kenyér,
ami egyelőre a SzerETETem e-mail-címén rendelhető meg.
“Nagyon tetszenek azok a gasztronómiai törekvések, amikor egy településhez, személyhez köthetünk egy ételt, fagylaltot, süteményt, ami közelebb visz annak megismeréséhez”, fogalmazott Andrea, aki elárulta, kenyerének alapját egy ősgabona adja. Az alakor, a teljes kiőrlésű ősbúzaliszt mellett van benne fehér liszt és kifőzött árpamaláta, akácméz, aszalt fehér eper, ami egy kis édeskés ízt ad neki, míg a kovász egy pici markánsat.
Hogy hol kapcsolódik egymáshoz Tessedik kincse és Tessedik kenyere? Sajtótájékoztatójuk során ez is kiderült: a városi kalandjáték résztvevői egy kedvezménykupont kapnak a kenyér megvásárlásához.
