A község újratelepítésnek évfordulója alkalmából Bendek Erika köszöntötte a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület nevében a megjelenteket a letelepedési emlékkőnél pénteken.
A megemlékezés szónoka ezúttal is az egyesület elnöke Hévizi Róbert volt, aki az előző két év hasonló eseményei során végig vette a 18. és a 19. század eseményeit, így most a 20. századdal zárt az időutazást.
A 20. századról elmondhatjuk, hogy egy nagyon csúnya évszázad volt; a világháborúk, az 56-os forradalom és sok minden más vetett rá árnyékot, mondta.
Ha úgy nézzük, Trianon, annak minden keserűsége, hátránya mellett valamilyen szinten a település hasznára vált. Egy Székelyföldről érkezett házaspár, Farkas János és felesége, Strassner Vilma honosította meg a szőnyegszövést Békésszentandráson, ezzel munka- és pénzkereseti lehetőséget teremve azoknak a nőknek, feleségeknek, akiknek férje kubikosként dolgozott az ország valamelyik távoli szegletében. Az iparág annyira felfutott, hogy Békésszentandráson a két világháború között négy szövőüzem is működött. Azt itt készült szőnyegek szerte a világba elvitték a település nevét, hírét.
A közigazgatás is kiemelkedő szintű volt a két háború között. Péteri József, Sinka Ferenc, Pajtás Gyula, Bagi István akkori főjegyzők előremutató munkát végeztek, jelentette ki Hévizi Róbert. Ez húzta magával a közművelődést, valláskörök, sport- és gazdaegyesületek alakultak.
A 20. század infrastrukturális fejlesztései megmaradtak, de nem elég, tovább kell lépni, hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a turizmus miatt ide látogatók ne csak bulizni jöjjenek, hanem a település egyéb értékeire is kíváncsiak legyenek.
Zárásul a fiatalokat biztatta arra, hogy adjanak lendületet a település további fejlődéséhez, vegyék át, vigyék tovább a zászlót, hogy a település békességben és boldogságban élhessen.
Hévizi Róbert beszédét követően a résztvevők csomót kötöttek a letelepedési emlékműre helyezett nemzeti szín szalagon.