Babák Z
A magyar szabadságharc elfojtására, az azt követő megtorlás áldozataira emlékeztek a szarvasiak péntek délután a Zenepavilonnál, majd koszorúztak a templomkertben felállított emlékműnél.
Molnár Etele alpolgármester a nagyszülei lakása falán látott, az 1848-49-es szabadságharc eseményeit ábrázoló képekről a hősöket idézte fel, akik a “szabadság, testvériség, egyenlőség” eszméjétől vezérelve indultak harcba, hogy a feudális létet egy polgári életre cseréljék. Életüket a célért áldozva örök példát állítottak elénk, fogalmazott a város második embere. “Tisztelegjünk előttük és kövessük példájukat!”, zárta beszédét Molnár Etele.
A hősöknek a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium diákjai tisztelgő műsorral állítottak emléket.
Nagyon sok kegytárgyat őriz abból és az azt követő időkből Szenes János. Ezek közül kettő emelt ki: egy szent csavart, ami az 1890. október 6-án állított, később ledöntött, majd 2004 áprilisában újraállított aradi szabadságszobor talapzatából származik, illetve Hamvai Ödön könyvét 1899-ből, amit az író Damjanich tábornok özvegyének ajánlott.
Az aradi 13-on és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökön kívül név szerint is megemlékezett olyan honvédtisztekről, akik szintén vértanúhalált haltak, de nevüket csak kevesen hallották. Sorra vette a 174 éve történt kivégzése óta emlékezetükben történt jelentősebb eseményeket az 1867-es kiegyezésen és Trianonon át egészen a legutóbbi időkig.
Dr. Liszkai Tamás plébániai kormányzó, római katolikus atya könyörgő imádságban emlékezett a mártírokra, akik bár különböző társadalmi ranghoz tartoztak, mégis testvérnek tekintették egymást, más népcsoportba születtek, más volt az anyanyelvük, voltak, akik magyarul nem is beszéltek, mégis a magyar szabadságért áldozták életüket.
A megemlékezést koszorúzás zárta.
