Tatai László
Fúzióban… mivel is? Szinte minden-mindennel. Ezt bizonyította az InFusion Trió szenzációs szarvasi koncertjén, október hetedikén, a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében.
Pedig nem kezdődött igazán jól, mert a zenekar késett. Budapestről jövet Kecskemét közelében mikrobuszuk megadta magát. Így félórás csúszással kezdődött a koncert, valószínűleg az összeszerelés és a beállás a Forma I-es kerékcserék színvonalán és gyorsaságával zajlott. De mikor megszólalt a zene, mindenki elfeledte az esetleges kellemetlen érzéseket. A közönséggel a kapcsolatot Weisz András tartotta (miután nála volt a mikrofon), s tőle megtudhattuk, hogy a komolyzenei végzettséggel bíró trió looper-zenekar, így a komoly és a könnyűzene ötvözése az elektronikus technikával a lehetőségek tárházának végtelenségét biztosítja. Bár egyik tagjuk, a csellón és basszusgitáron játszó Simkó-Várnagy Mihály családi gyökerei Szarvason vannak, a trió még soha nem játszott ebben a városban. A koncert első felében Bartók- Liszt- és Kodály-feldolgozások hangzottak el: a Román táncok, a II. magyar rapszódia és a Galántai táncok dallamai alapján. A második rész a Szelidecske c. népdal feldolgozásával indult, majd Prokofjev Romeo és Júliája kelt új életre, hogy aztán Beethoven és Mozart melódiáit felidézve Holdsétára induljunk Bárány Bence szövegével kiegészítve. A Best of barokk blokkban főként J.S. Bach volt az ihlető, Dvorak Új világ szimfóniájának jól ismert dallamai pedig Molnár Tamás szövegével kerültek fúzióba. Világpremierre is sor került, közönség előtt először hallhattuk a 90-es évek osztrák énekesének, a korán elhunyt Falconak a Rock me Amadeus c. dalára épített InFusion-darabot. Távolodva a kezdetektől, a koncert végefelé a Petőfi 200 pályázatra írt dalt hallottuk, ami a jubiláns költő Valahogy c. versének megzenésítése volt, hogy aztán Simkó-Várnagy Mihály kápráztassa el a közönséget Rimszkíj-Korszakov bravúrdarabjának, a Dongónak sajátos előadásával. Izsák Farkast, aki elekromos hegedűn és szintetizátoron, Weisz Nándort, aki elektromos dobokon játszott és énekelt (rapelt) valamint Simkó-Várnagy Mihályt, aki elektromos csellón és basszusgitáron játszott, ovációval kísért szűnni nem akaró tapsokkal ismerte el a közönség, így aztán nem maradt el a ráadás sem, amiről kiderült, hogy amúgy is elhatározás kérdése, és a zenekar már akkor elhatározta, hogy játszanak ráadást, amikor reménytelennek tűnő helyzetben álltak lerobbant mikrobuszuk mellett. Így aztán Kálmán Imre melódiáinak feldolgozásával búcsúztak, megjegyezve, hogy az operett műfaj – bár elismerik – nem tartozik a kedvenceik közé, de ezzel a feldolgozással elégedettek, szinte minden koncertjükön el is játsszák.
– Keressetek ránk az interneten, elkerülhetetlenek vagyunk, és mi vagyunk az a zenekar is, akik elmegyünk mindenhová, ahová hívnak! – búcsúzott a szarvasiaktól Simkó-Várnagy Mihály.
InFusion Trió – a világon egyedülálló Looper zenekar
Egyéni hangzás, rendhagyó hangszerelés és a világon egyedülálló technikai megvalósítás. Ez jellemzi a 2011 decemberében alakult InFusion Triót, melynek tagjai képzett komolyzenészek, akik a komoly- és a könnyűzenében egyformán jártasak.
Az InFusion Trió különlegességét főként az egyedi hangszerválasztás határozza meg.
Az Elektromos hegedű, az elektromos cselló, a basszusgitár, a szintetizátor és az elektromos dob effektpedálokon keresztülvezetve egy rendkívül különleges hangzásképet alkotnak.
A másik meghatározó innováció a looper pedálok használata, melyekkel képesek élőben rögzíteni és megsokszorozni önmagukat.
Egyedülálló koncertélmény ahogy a hallgató nyomon követheti a Loop-ok építkezését és a zenészek örömteli, virtuóz, könnyed játékát.
Zenekari tagok: Izsák Farkas, elektromos hegedű, billentyű; Simkó-Várnagy Mihály, eletromos cselló, basszusgitár; Weisz Nándor, elektromos dobok, vokál.
Tatai László
